A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Perger Gyula: Adatok Bagol András történelem szemléletéhez
ADATOK BAGOL ANDRÁS TÖRTÉNELEM SZEMLÉLETÉHEZ 233 ottan van lakhejek - akor az Ő Ditsőséges győzedel- me után panoniát nevezte magyar országnak 893 évben Így vegyék mast beszédemet atyámfiai hogy meg magyarázom, a mostani korszak ügyeit Haljunk haljunk Jézus amidőn emberi testben a földön járt meghatta a tanitványinak és a sokasságnak, hogy én meg halok De majd jönek én utánam ánti Krisztusok akik a népei el hitetik hogy ők a bizonyosak, akik bárány bőrbe öltöznek és farkas nyilai belül ragadozva álanak - és az ő cifra szavaikal eget menyet s földet ígérő noha sémivel nem biró ergonimás beszédei rúkolnak ki - De nekik ne hidjetek nékik nints töbé remény magyar ország számára a felséges fejedelem sem gondol velünk minden igasságos törvény el hagy benőnket, készülünk a pusztasságra, tudatni kel a minisztériumot, kivált Tisza Kálmányt ki izó vassat vesz kezébe, nem akarja é azt vízbe mártani hanem haj[ó] törésnek menek eleibe miként órvósólhatnának enyi nyomort egy emberhez hasonlítom őket, ki az szél elen indúl, és nem nyerheti visza az ő lélegzetét. Nagyon tisztelt polgárok és képviselő Urak és töbi Tekintsetek csak az Erdő mélyében ahol őzek és a szarvasok és más nemű álatok tanyáznak nem Uralkodik azok közt bizalom, hanem mindenki esméri az őnemét, valamint az ökör az ő urát, Szamár az ő urának jászlát - De Tisza nem esméri a földmívelő polgárt - Nagy zaj és tapsolás éljen Bagó Andfrás] Tisztelt polgárok hajúnk Ha az ég rajtunk könyörül és ezen fügetlenség párt többségre verődik figyelmeztesse a minisztériumot hogy azon terhes adósságát mielőbb törlesze le és a magyar embert a maga jogába szabadon rendelkez- tesse mert mi bérlők vagyunk és selérek, mert gonosz és istentelen emberek árasztoták el magyar ország tartományát véren szerzet földjét, fel emésztik verítéki gyümöltsét, és az véren szerzet földjét vetessék el jó magal a konkolyt hányák ki a búzából Így terem földünk jó gyümöltsöt, melyre minden ajkú nép azt kiáltja éljen a haza, Éljen a király - Éljen Kossúth Lajos ezen nagy hazánkfia és mind ezek követei ámen. Nagy zörenés és sok éljenzés háromszor emelték fel Jeszenszkit a Kossúth pragmába és éllelék Bagói András Ditső Árpád perzsiák meg verője Ezt a hazát kardal vérei szerzetté Katonáit oly szépen bátoritá egy egy vitézt húszra is ki számítá Akór volt az első szó, hogy huszárok meg szólalt a tábori síp nótájok Etel közbül erdéjen át sebessen Úngh várt veték először be ügyessen Az után termet egy csinos eper fa melynek ága fel világra ki háttá levelei már sárgulnak és halnak de gyökeri még erőssen álanak Ezer nyóltz száz negyven nyóltzba virágzót Rögtön utána erőssen szagozót Kossúth Lajos volt enek a kertésze De Görgei szép virágát letépte Indúlnak a négyes ökör fogatok Minden felül magyar ászlók lobogtak Bömbölt a szél világosnál jött a hír Ott ássatot a magyarnak egy mély sír Örült ezen a kormány párt és tagja De nem alút ki még magyar lámpája Kisüt még ránk Kossúth Lajos csillaga Ezen öszve vesz a kormány párt tagja Ezer nyóltz száz nyóltzvan hétbe kiderül Még a kormány párt hajója elmerül A mi hajónk evezen is előre Had kúlogjon a kormánypárt szekere32 Tisza Kálmány hegedűt vesz kezére Egy bús nótát húz társinak zenére Szilágyi33 és Sákovits a nép közt jár [?]34 A töbi társ koszt komoljan tántzot jár Szent lörintzi kerületünk szépen ál Csak Ladányi néha köztünk kujtorgál35 Úgy jár mint az Őszi Rózsa a dérjrjel Visza lép Somogyba nagy vesztességei Éljen Jeszenszki s független pártjai Ezt kívánja a nemzetnek jövői Meg szavazunk fel kiéltünk s éltetünk Jeszenszki a haza fias követünk Követ választásra és nép kedvére készítet versek a szent lörintzi kerületbe Árpád hőssünk hű vezejrjünk meg hala De anak a sarjadéka ki hajta Kossúth let anak a fénylő csillaga ne fély magyar meg kézbe van a haza 32 Egyértelmű utalás a választás, és egyben a levél (vers) keletkezésének idejére. 33 Szilágyi Dezső 1887-ben, a siklósi kerületben kisebbségben maradt, Pozsony I. választási kerületének képviselője lett. 34 Olvashatatlan, kihúzott, javított rész 35 Ladányi György 1883-tól az Istóczy-féle antiszemita párt támogatója. 1887-ben a szentlörinci kerületben a Függetlenségi és 48-as antiszemita párt jelöltje volt.
