A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Knézy Judit: Bőrcserző és bőrlábbeliket készítő kézművesek a csurgói "Magyar Céhben" (1810-1872)
214 KNÉZY JUDIT 2. kép: Módos református fiatal házaspár, Tóth Andor és felesége 1918. A férfin keményszárú csizma, feleségén oldalt gombos brunellcipö. Kaposvári Múzeum Néprajzi Fotótára RRM NF 4020. mint a német vargák készítménye. A német vargák magyar csizmát is varrtak német fejre az 1812. évi Somogy vármegyei árszabás szerint, tehát a fejét és szárát két darabból illesztették össze. A cipészek német vagy osztrák bőrökből dolgoztak, cipellőst, topánkát, bakancsot, félcipőt, spanglis cipőt, (3. kép) gamáslit, papucsot illetve pantoflit is készítettek, de rövid és hosszú szárú sarut is gyártottak. Gyakori volt a nem bőrből való felsőrész is, különösen a női cipőknél, topánkénál bársonyból, ebelaszatinból vagy vászonból, és fa- vagy bőr sarokkal, volt 2-3 pántos, és lehetett rézkarika is a sarkán.26 A felső részt ki is vágták. Nem alkalmazták a talp és fej összeillesztésének kifordított varrással való megoldását, sarut is, cipőt is két vagy több talpra tudtak előállítani. Cipőkkel magyar vargák is foglalkoztak. A német cipészeken kívül mindegyik mesterségre jellemző volt eredetileg, hogy bőrkikészítéssel is foglalkozott. A 19. században a csizmadiák egy része már kész bőrből dolgozott..27 26 Gáborján A. 1977. 122. 27 Domonkos 0. 1991.71-94. Flórián M. 1997. 683-693. Bőrrel és bőrlábbelivel dolgozó mesterek helyzete a csurgói magyar céhben (1810-1872). A 17. század végi,28 18. századi29 néhány önálló bőriparos céhen kívül Somogybán jóval nagyobb számban alakultak már az utóbbi század harmadik felétől vegyes céhek, amelyekben bőrrel foglalkozó iparosok is tevékenykedtek. Csurgón nem volt önálló céh addig és a vegyes céh is viszonylag későn kapott engedélyt a szerveződésre. Még a közeli Nagyatádon is jóval előbb alakult vegyes céh 1775-ben.30 Vásártartási jogot is előbb kapott, mint Csurgó. A Festeticsek csurgói uradalma jelentős számú iparost, így bőrrel dolgozókat is - szíjgyártót, csizmadiát, németvargát, tímárt - telepített le elsősorban az 1770-es évektől kezdve. Az elhullott, levágott uradalmi állatok bőrét a helyi bőrkikészítő és feldolgozó iparosokkal vetette meg, árát esetenként késztermékkel fizették ki árszabás és szerződések alapján. Az iparosok ekkor az uradalom védelme alatt álltak, jobbágyként vagy zsellérként házat, telket kapva telepedtek le, amiért árendát fizettek, a robotot is pénzzel váltották meg. Esetenként termékeikkel is fizettek, vagy pénzért vásárolta meg áruikat az uradalom. A csurgói vegyes céhhez szép számú Landmeister kapcsolódott,31 akikről külön jegyzéket és bevételi könyvet vezettek. A vegyes céh alakulása, de a kereskedők tevékenysége, gyárak alakulása (bőr, festék, pácok gyártásával) a 19. században lendületet adott a kisiparok fejlődésének és elősegítette a mezővárosi fejlődést, a gazdag tárgyi, népművészeti kultúra átalakulását, városi divatok terjedését. Az 1814-ben önállósodott magyar céh iratai nem folyamatosan, töredékesen maradtak fenn 1814-től kb. 1872-ig. Ezek a következők: A „csurgói belső vagy magyar céh protocolluma” 266 lapos. 1810-től kezdték írni a céhbe belépettek névsorát 1865-ig. Témái: 1. sz. Céhbeli remekes mestereinek jegyzéke” 1810—50-ig. 6-35. p. 2. sz. „Filiális mesterek lajstroma” 1828-tól kezdve 36-59. p. 3. sz. Filiális mesterek taxafizetése’’ 1828-59. 60- 71. 4. sz. Tanulók és mesterek egyezségei 72-131. p. 5. sz. „Rendeletek az inasokkal kapcsolatban 1854. 131-151. 6. sz. Különféle tárgyakról, végzésekről és határozatokról 1846-tól kb. 1870-ig 173-361. p. 7. sz. „1875-1876. évi tárgyalási könyv 362-65. p.” Külön kötetben vannak a következők: „Az úgynevezett magyar céhbe tartozó szegődtető és szabadulóknak beigtató lajstromok” 1865. jul. 11. és a Csurgói Egyesült Ipartársulat” 1874-85. 73.p.” anyaga. Az iratanyag legfontosabb értékének tartom, hogy adatokat tartalmaz a mesterremekek készítéséről, az inasok szerződéseiről közte az inasok ruházatáról, de 28 1696 Kaposvár, 1699. Szigetvár, 1701 Nagybajom, 1716. Kaposvár, önálló csizmadia céhe, önálló varga céh, 1697 Szigetvár, 1748 Kaposvár. Domonkos O. 1991. 17. és 16. térkép 74-75.p. 29 1867 Nagyatád i csizmadia céh 30 Gőzsy G. 2001. 145-147. A Czindery uradalom adatain kívül SML Czindery fasc. No. 1018. Idézi Bánhidi Buries L. 1938. 52-55. könyvének adatait is. 31 KnézyJ. 1997. 145-187.
