A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
14 SÜMEGI PÁL, NÁFRÁDI KATALIN, JAKAB GUSZTÁV, PERSAITS GERGŐ ÉS TÖRŐCSIK TÜNDE BGK-3 (210-240 cm) A harmadik geokémiai-üledékföldtani zónát karbonátos, szerves anyagtól mentes agyagos kőzetliszt réteg alkotja. Az üledék egyértelműen tavi, hidegvízű, oligotróf környezetben halmozódott fel és rendkívül hasonló a Kárpát-medence más területein a jégkor végén felhalmozódott minerorganikus feltöltődésű tavak üledékeihez (Sümegi et al. 1999, Sümegi, 1996, 2004). Ugyanakkor jelentős a vízoldható karbonáttartalma is az üledéknek BGK-6 (110-60 cm) A hatodik geokémiai üledékföldtani zónában a szerves anyag tartalom ugrásszerűen megemelkedett és jelentős szerves anyag tartalmú eutróf tavi üledék halmozódott fel. Az üledék karbonát, vízoldható vas, magnézium és nátrium tartalma jelentős. A tavi környezet a tőzeg foltok alapján már ebben a horizontban láposodhatott és úszóláp foltokkal tagolt eutróf tavi környezet fejlődhetett ki a radiokarbon adatok alapján a vaskor folyamán. BGK-4 (150-210 cm) A negyedik geokémiai-üledékföldtani zónát alacsony karbonáttartalom és szerves anyagtól mentes agyagos kőzetliszt réteg alkotja. Az üledék kifejlődése az előző geokémiai-üledékföldtani zónához hasonló, de itt nem alakult ki karbonátos horizont, valamint ennek a szintnek a vízoldhat vas és kálium tartalma is jelentősebb, mint az előző horizontnak. Az üledékes összlet egyértelműen tavi, hidegvízű, oligotróf környezetben halmozódott fel és rendkívül hasonló a Kárpát-medence más területein a jégkor végén felhalmozódott minerorganikus feltöltődésű tavak, mocsarak üledékeihez (Sümegi et al. 1999, Sümegi, 1996, 2004, 2007). A minerorganikus feltöltődés befejező, mocsári jellegű szakaszához hasonlítható a Fe, K tartalom változásai alapján. BGK-5 (110-150 cm) Az ötödik geokémiai-üledékföldtani zónát növekvő szerves anyag, vízoldható K, Na tartalmú mentes agyagos kőzetliszt réteg alkotja. Az üledék kifejlődése az előző geokémiai-üledékföldtani zónához hasonló, de a szerves anyag, a K és Na tartalom növekedése alapján az üledékgyűjtő medence környezetében már megindult a talajképződés és a felszínen lévő jégkorban felhalmozódott szilikátos üledék mállása. Ez az üledékes horizont leginkább a jégkor végén, a holocén kezdetén a tavi - mocsári üledékgyűjtő rendszerekben felhalmozódott üledékes rétegekkel párhuzamosítható (Sümegi et al. 1999, Sümegi, 1996, 2004). BGK-7 (60 cm-től a felszínig) A hetedik geokémiai üledékföldtani zónában a szerves anyag tartalom - egyetlen horizontot leszámítva (41-45 cm között) - végig jelentős marad és ebben a horizontban zárt tőzegréteg halmozódott fel. 41-^45 cm között egy égett horizont fejlődött ki, az átégett tőzeg fekete hamu és koromrétegként helyezkedett el a tőzegbe. A radiokarbon vizsgálat alapján a XIII. századdal párhuzamosítható ennek a szintnek a kialakulása. Kifejlődése a XIII. századi rendkívüli szárazsághoz, a forró és száraz nyarak kifejlődéséhez köthető (Sümegi et al. 2009), de nem zárható ki a láp tudatos égetése sem, bár ehhez is jelentős száraz periódus kialakulása szükséges. Az égett réteg káliumcsúcsát leszámítva kalcium, nátrium, magnézium dús tőzegréteg fejlődött ki a vizsgált területen egy láposodott tó felszínén. Az elemösszetétel alapján hínár, nád, gyékény és sás növények egyaránt tőzegalkotó mennyiségben voltak jelen az üledékgyűjtő medencében. Makrobotanika A makrofosszília vizsgálatokat Jakab-Sümegi (2007) korábban már publikálták. Az eredmények alapján az üledékoszlopot 5 zónára osztottuk fel, BTM-1, BTM-2, BTM-3, BTM-4, BTM-5 elnevezést adva az egyes zónáknak (4. táblázat). Makrobotanikai anyag csak 105 cm-től a felszín felé fordult elő (10. ábra). A zónák makrobotanikai ösz- szetétele a következő volt: Mélység (cm) Geokémiai zóna Geokémiai zóna jellemzői 0-60 BGK-7 Szerves anyag, Na -, Mg - tartalom maximumon, egy égett, K-gazdag horizonttal. 60-110 BGK-6 Szerves anyag, Na -, Mg - tartalom és ásványi kalcit a maximumon. 110-150 BGK-5 Növekvő szerves anyag, karbonát, K - és Mg - tartalom. 150-210 BGK-4 Jelentős szervetlen anyag, Fe -, Na - tartalom. 210-240 BGK-3 Maximális szervetlen anyag, szerves anyag nincs, jelentős vízoldható Ca -, Mg - tartalom. 240-250 BGK-2 Maximális szervetlen anyag, szerves anyag nincs, jelentős ásványi karbonát tartalom. 250-260 BGK-1 Maximális szervetlen anyag, minimális szerves anyag tartalom. 3. táblázat: A Baláta-tóból kiemelt fúrásszelvény vízoldható elemtartalma és geokémiai zónái. Table 3.: Geochemical zones and water-soluble elements content of the core taken from Lake Baláta.
