A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Horváth Tünde: Emberi ábrázolás a Változások korában, 4000 és 2000 BC között
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 113-144 Kaposvár, 2014 Emberi ábrázolás a Változások korában, 4000 és 2000 BC között HORVÁTH TÜNDE MTA BTK Régészeti Intézete H-108 Budapest, Korányi Sándor út 10., e-mail: tundehorvath4@gmail.com „Ultima ratio regum” (vésés XIV. Lajos ágyúin) Horváth, T: Human depictions in the Age of Transformation, between 4000 and 2000 BC. Abstract: Our survey should by necessity begin earlier, from the close of the Middle Age Copper Age, and should extend to much later, at least until the onset of the Middle Bronze Age, in order to identify and analyse the appearance and spread of the cultural impacts affecting the Baden complex, their interaction with neighbouring cultures and, finally, their decline or transformation. Discussed here will be the archaeological cultures flourishing between 4200/4000 and 2200/2000 BC, from the late phase of the Middle Copper Age to its end (3600 BC), the Late Copper Age (ending in 2800 BC), the transition between the Copper Age and the Bronze Age (ending in 2600 BC), and the Early Bronze Age 1-3 (ending in 2000 BC), which I have termed the Age of Transformation. Keywords: Human depiction, end of the Middle Copper Age, Late Copper Age, Early Bronze Age, spiritualism, cultural an- tropology Bevezetés A tanulmány eredeti témája az emberi ábrázolás a késő rézkori Baden-komplexumban. Az egyszerűnek és világosnak tűnő mondat azonban több tekintetben félrevezető lehet, és ebben az esetben újszerű, a szakiroda- lomban eddig nem szereplő jelentéssel telik meg. Egyrészt kulturális tekintetben. Az alábbiak során a Baden-komplexumon a Boleráz és a Baden kultúrákat értem, de a Bolerázt a komplexum részeként, és a Badennel többféle módon interakcióban, vele elválaszthatatlanul, de mégis bizonyítottan önálló régészeti kultúraként is tárgyalom (Horváth 2009, 2012, 2014). Másrészt kronológiai tekintetben. Az eddigi szakirodalomban post-badeninek nevezett önálló Jevisovice/ Bosáca, Rivnác, Kostolác, Vucedol kultúrákat kronoló- giailag a Badennel részben, és talán még a Bolerázzal is érintkező, velük egykorú kultúráknak látom, a post- badeni elnevezés tehát nem indokolt. Mivel Magyar- ország területén az itt előforduló Kostolác és Vucedol minden esetben Badennel együtt jelentkezik a lelőhelyeken, én ezeket külön kultúrákként, de a Badennel részben egy időben, és vele közösen élő kultúrákként a Baden-komplexum részeként kezelem, hasonlóan a Bolerázhoz. Más országokban az említett kultúrák önálló lelőhelyekkel is jelentkeznek, így ott ez a helyzet nem tartható fenn. Továbbá, a Baden kultúra továbbélése 2800 BC után 2600 BC-ig az átmeneti periódusban, majd a kora bronzkor 1, és lehetséges továbbélése a kora bronzkor 2 és 3. fázisokban tovább tágítja a Baden életét a kora bronzkor időszakában is. A Baden kultúra esetében tehát már nem csak késő rézkori ábrázolásokról beszélünk. Ahhoz, hogy a munkában helytálló következtetésekre jussunk, szükségünk van a Baden-komplexummal szomszédos és egyidős kultúrák, elsősorban a Gödör- síros kurgánok emlékanyagának vizsgálatára is. Természetesen, a vizsgálatot korábban, a középső rézkor vége időszaknál kell kezdenünk, és legalább a középső bronzkor kezdetéig folytatnunk, hogy a Baden-komplexumra jellemző hatások felbukkanását, terjedését, szomszédos kultúrákkal való kapcsolatait és eltűnését, vagy változásait láthassuk és vizsgálhassuk. Az itt vizsgált időszak különböző régészeti kultúrákkal 4200/4000-2200/2000 BC között a középső rézkor vége (3600 BC-ig), a késő rézkor (2800 BC-ig), a rézkor és bronzkor közti átmeneti időszak (2600 BC- ig), és a kora bronzkor 1-3 időszakokat fedi le (2000 BC-ig), amelyet úgy nevezek: a Változások kora. A Baden-komplexumban jellemző emberi ábrázolások eddig ismert előforduló típusai az alábbiak: 1. agyagművesség: antropomorf szobrocskák (idolok); 2. agyagművesség: maszk; 3. agyagművesség: antropomorf vonásokkal felruházott edények; 4. kőmegmunkálás: sztélék/menhírek. A munkát ebben a lelettípusokra bontott sorrendben tárgyalom, elsősorban a Kárpát-medence, mint törzsterület leletanyagára koncentrálva, ám indokolt esetekben kitérve további, akár távoli példákra Baden- komplexumon belül vagy kívül. Módszertani szempontok Nagyon fontosnak tartom a lényegi rész tárgyalása előtt néhány fontos szempontra felhívni a figyelmet. Ha valóban előrelépést szeretnénk tenni ezen a területen (vagy bármilyen ősrégészeti kérdésben, és feltételezem, hogy a válasz a kérdésre alapvetően: igen), akkor szakítanunk kell az eddigi közlési és megközelítési gyakorlattal, és radikálisan meg kell változtatni a témához való hozzáállásunkat. Általánosságban elmondható, hogy az eddigi publikációk tárgyleíró és ábrázoló részei változatos terjedelműek és részlet-igényesek, de egy sem közelíti meg a kellő színvonalat ahhoz, hogy a tárgy eredeti ásatóján/közlőjén kívül további kutatók is ugyanannyi információhoz jussanak későbbi munkájuk során, mint az eredeti publikáló/feltáró.
