A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Horváth János: Rippl-Rónai József, mint Munkácsy tanítvány. Egy Rippl-Rónai által festett Munkácsy kép
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 305-314 Kaposvár, 2013 Rippl-Rónai József, mint Munkácsy tanítvány Egy Rippl-Rónai által festett Munkácsy kép HORVÁTH JÁNOS Rippl-Rónai Múzeum H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., e-mail: geger.horvathj@smmi.hu Horváth, J.: Rippl-Rónai József as a pupil of Munkácsy. A Munkácsy painting made by Rippl-Rónai Abstract: It is open to doubt, whether some of the paintings in the works of Munkácsy Mihály belongs to the master or some of his pupils. The problem was brought to light by the critiques, following the Munkácsy exhibitions organized in the last 7-8 years throughout Hungary, including Kaposvár. Rippl-Rónai József was one among the wide range of pupils who worked for Munkácsy in Paris at the end of the 19th century. In his Memoirs he described a curious case about a reductive reproduction of his master’s painting, the “Two families”. The writer of the present study, also a Ripple Rónai researcher, identified this painting to be the one residing in the Munkácsy Mihály Museum in Békéscsaba, called the Dogfamily. In the identification process the author has used another painting by Rippl-Rónai called “The interior of a room on the outskirt of Paris” as proof. It was painted approximately at the same time frame and in the same manner as the painting mentioned in Rippl-Rónai’s memoir. This is the first attempt to clarify the uncertainty around the originality of the paintings in the case of Munkacsy’s and Rippl- Rónai's painting Keywords: Munkácsy Mihály, original work, pupils of Munkácsy , reproductions, Munkácsy exhibitions, Rippl-Rónai József, memoirs of Rippl-Rónai József in the Nyugat, Horváth János, identification, Molnos Péter, Munkácsy Mihály Museum in Békéscsaba. Az 1890-es években Párizsban működő Munkácsy Mihály sikeres és keresett művészként nem tudta kielégíteni a művei iránt megnövekedő vásárlóigényt. Megoldásként fiatal pályakezdő festőművészeket alkalmazott. Az egykor önállóan megfestett és eladott képeit rövid időre visszakérve lemásoltatta a festősegéddel. A másolatokon kiigazításokat tett, ennek ellenére látnia kellett azok hibáit. Soha nem érték el a mester munkájának színvonalát, mégis ráírta a saját műként hitelesítő szig- natúrát. A Munkácsy - kutatás még nem jutott el addig, hogy az életmű darabjairól pontosan megállapítsa, mely származik az ilyen módszerrel dolgozó tanítványoktól. A problémát a monográfus,Végvári Lajos kellő időben jelezte: „A kép elemzése szemléletessé teszi Munkácsy elementáris - vizionárius ereje és a tanítványok modoros természetmásolása közti különbséget.”' Történeteket ismerünk arról, hogy Pataky László a „Honfoglalás" című festmény lovainak ábrázolásában, Halmi Artúr egyéb részletekben segédkezett.2 Tudunk egy 1 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és müvei. Akadémiai Kiadó Budapest, 1958. 194.1. 2 U.o. 233.1. virágcsendéletről, amely Karlovszky Bertalan közreműködésével készült.3 A legrészletesebb és legérdekesebb elbeszélés Rippl-Rónai Józseftől származik.4 Emlékezéseiben utal arra,hogy a másolatok többségét Amerikában kell keresni, oda közvetítette a korabeli műkereskedelem.5 A távolság miatt egyelőre nagyon kevés esélye van az erre irányuló kutatás eredményességének. Az utóbbi években, 2005-től napjainkig országszerte megrendezett Munkácsy kiállítások a sok lényeges kérdés mellett, Molnos Péternek az Enigmában megjelent kritikája terítékre hozta a Munkácsy - tanítványok okozta problémát is.6 - „A sajátkezűség, mint az eredetiség, a művészi érték fontos kritériuma egyáltalán nem legújabb kori, a „19. század hetvenes éveiben” uralkodóvá váló elvárás. Sorolhatnám a korabeli forrásokat, a megrendelők művészekhez írt leveleit, melyekben kikötik, hogy a müvet kizárólag a felkért művész festheti, sőt néha azt is rögzítették, hogy a kép hány százalékánál, illetve mely részleteinél veheti igénybe tanítványai segítségét. Nem ritkák az olyan 15. századi források sem, ahol a táblaképek esetében a megrendelő kikötötte, hogy a mű készítésekor „csak a mesterfoghat ecsetet”. A reneszánsz Itáliától a barokk Németalföldig, Michelan- gelótól Rubensig számos példa citálható ennek igazolására. Teljesen világos, hogy a képek eredetisége, értéke, valamint a sajátkezűség fogalma jóval a modernizmus megjelenése előtt összekapcsolódott, valamikor a reneszánsz idejében én nem kiűzni akarom e festményeket az életműből, hanem elválasztani őket a saját kezű alkotásoktól.” - állítja Molnos Péter a Munkácsy tanítványok működésével kapcsolatosan.7 Akaposvári Rippl-Rónai Múzeum 2006-ban rendezte meg a maga Munkácsy kiállítását, Pákh Imre gyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Galériától, a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumtól összeválogatva 44 darab festményből. A helyzetből adódóan természetszerű volt Munkácsy és Rippl-Rónai kapcsolatának felelevenítése. A tanítványi másolat témáját a Rippl-Rónai kutatás felől megközelítve, eredményről számolhatunk be. A Munkácsy - kiállítással egy időben kerültek a Rippl- Rónai Múzeum rendelkezésére azok a korai Rippl fest3 U.o. 262.1. 4 Rippl-Rónai József Emlékezései. Budapest, 1911. A Nyugat kiadása. A nagy pártfogó. 9 - 36. 5 U.o. 15.1. 6 Molnos Péter: Essünk neki Munkácsynak. Enigma 43 -44. 2005. május. 7 Molnos Péter válasza Bereczky Lórándnak, Pákh Imrének, Bellák Gábornak és Sinkó Katalinnak. Artmagazin. Reflex. 2005/6. 5-11.1.
