A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Lanszkiné Széles Gabriella: Életfordulók és közösen végzett munkák ételei és szokásai az 1940-es évektől napjainkig
ÉLETFORDULÓK ÉS KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁK ÉTELEI ÉS SZOKÁSAI AZ 1940-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG 293 „Az utóbbi rendszer szerint, de függesztés nélkül, bontószéken, háton fektetve választják ma szét a Kaposvár környéki községekben hentes segítsége nélkül az állat egyes részeit.”99 2007-ben már nagynénémben (1930) is felvetődött a gondolat: „hogy körülbelül ez az utolsó vágás!” így már kicsit nosztalgikus állapotban kezdtem kihordani a kóstolókat. Ami nem más, mint a rizskására helyezett 2-3 darab pecsenyehús, a zsírjával megöntözve. Kisgyalánban a disznóölés napján a kása megfőzése után szokás kóstolót vinni. A frissen sült pecsenye általában gáztepsiben sült oldalas, és tarja. Az 1980-as évekig savanyúságot is tettek a kóstoló mellé. 2007-ben Kisgyalánban a Bóna családtól 8 helyre került kóstoló. Talán ők azok, akik fenntartják ezt a hagyományt ebben a faluban. A falu „új” részében már ritkább a kóstolóhordás. Persze ez érthető, a kóstolónak jelentősége a „szegényebb világban” volt. Mikor is ezzel a cserével friss hús volt juttatható az asztalra, mert a vágások télen nem egyszerre, hanem folyamatosan történtek a faluban. Az 1980-as évek végéig, amíg a hűtőládák nem terjedtek el, addig készítették a lesütött húst. A húst, általában oldalast, tepsiben kisütötték, majd ha kihűlt, véndőbe tették, és hézag nélkül háromujjnyi zsírral le- öntötték. Később ez úgy változott, hogy zsír helyett étolaj közé került a hús. Milyen jó is volt nyáron, saláta mellé a véndőből elővett lesütött oldalas, amit csak fel kellett melegíteni. Házanként is vannak eltérő szokások. Például van, aki a lépet felhasználja, mások eldobják. Ezt a böllér megkérdezi adott esetben, bár már ismeri a háziak szokásait. A háj tartósítása hájas sütemények elkészítéséhez fagyasztva történik. A húgyhólyagot itt „katájának" hívják, ezt a gyomorhoz (gömböchöz) hasonlóan töltik. A felhasznált, kertben termő fűszernövények közül a borsfű, amit baszirka névvel illetnek. A nyársdugás hagyománya az1980-as évekig élt Kisgyalánban. Temetkezés, halotti tor Ünnepek és dolgos hétköznapok után elérkeztünk az utolsó állomáshoz. Amikor már - akiért a harang szól utoljára - itt már nem fogyaszt a tiszteletére összeállított ételekből, mint ahogy az első keresztelő alkalmával sem. Ez az esemény a halotti tor, amelyet még Göllében, Kisgyalánban, Fonóban tartanak. Kisgyalánban, temetés után délután vagy estefelé, még 2011-ben is illik a közeli rokonoknak, komáknak kuglófot vinni. Többnyire fél kuglóf kerül kiosztásra családonként, ami becsomagolva kerül átadásra, oly módon, hogy a tort tartó családból valaki elviszi ahhoz a házhoz, rokonhoz, baráthoz, komához, akinek szánja, ha nem vett részt a toron. Ez falun belül történik. A kuglófot legtöbbször a kisgyalániak Somogyszilban „csináltatják”, 10-20 darabot. Számomra ez természetes, élő szokás még. Fonóban, Batéban ezért kérdésem - a szokást feltételezve - úgy hangzott el: „hol rendelik a kuglófokat?” Mire csodálkozó, szintén kérdést kaptam válaszul: „Miért, még 99 Knézy J. 1977: 70. Gyalánban osztanak kuglófot?” Ezen meg én álmélkod- tam el, hogy Fonóban már nem. Csupán 4 km a két falu közti távolság, de már ennek a szokásnak a változásában, megszűnésében is eltérés tapasztalható.100 Valószínűleg számít a várostól való kisebb távolság is. Minél távolabb fekszenek a falvak a várostól, annál tovább élnek a hagyományaik. Ha a szóbanforgó község lélekszáma is magasabb, mint Gölle esetében, így még az plusz előny a megőrzendő hagyomány szempontjából. A választott rokonság, a komasági viszony fennmaradására is kedvezően hat. Minél közelebb van egy község a városhoz, annál nagyobb az esélye, hogy étterembe megy a temetés után a család és a meghívottak. A halotti tor nagysága az anyagiaktól is függött. „Szegény ember hízajának, gazdag ember halálának nagy híre van” ahogy a mondás tartja. A tor annál nagyobb volt, minél fiatalabb volt az elhunyt. Volt olyan temetés, ahol az összes résztvevőt meghívták a torra. A tor jelenleg (a 2000-es évektől) hidegtálakkal bővült, franciasaláta, kaszinótojás, hideg sültek, töltött húsok, ezek esetenként készen vannak rendelve. A sültekhez, rántott húsokhoz, mivel hidegen vannak tálalva, így a köret sem meleg, hanem különféle salátát adnak hozzá. Egy-egy toron felkínált ételsor mai is a megvitatás tárgyát képezi. Ha valaki nem kellő módon „tesz ki magáért”, ma is megszólásra ad okot, az a tor aminek elkészítése a falubeliek véleménye szerint nem jelentett kellő energia befektetést, vagy kellő anyagi áldozatot, így az a tor negatív minősítést kapott. A torra a helyi, és a vidékről érkezett közeli rokonság, valamint a komák hivatalosak. így egy élet lezárultával még egyszer ételital kerül az asztalra. A 80-81. ábra, 1934-ben készült a Fonai családnál, miután felravatalozták az elhunyt gyermeket Fonóban. A képen látható a takács által szőtt fehér, feltételezhetően piros csíkkal díszített vászon nemű, ami utal arra, hogy parasztcsalád sarja volt a gyermek. Növényekkel,101 virágokkal, levelekkel ezt még tovább díszítették. Továbbá az, hogy fénykép készült róla, a család tehetős anyagi helyzetét sejteti. Temetésekkor Göllében, Kisgyalánban (2011) a koporsó mellett még vannak lámpások, azonban a szokás megszűnőben van. Kisgyalánban mindig férfiak, Göllében női halott esetén nők a lámpások. Bármennyire esik is az eső a temetésen, a lámpában még pislákol a gyertya lángja. Fonóban már nincsenek lámpások, ott férfiak gyertyát tartanak a kezükben. A koszorúkról a szalagokat sem tűzik Fonóban a fejkeresztre, miután elhervadt a koszorú. A másik két faluban igen. Sőt gondos feljegyzés is készül, ki kinek tartozik majdan koszorút venni. 100 Ugyanúgy, mint ahogy Fonó ruhaviselete előbb változott bő ruháról szűk szoknyásra. 101 A növények szerepe közül kiemelendő a rozmaring, ami mai napig is megtalálható az idősebb generáció virágai között. Korai emlékképeim között szerepel az 1970-es évek elejéről, amikor még nem volt halottasház Kisgyalánban, tehát hűtő sem, ezért rozmaringot dörzsölgettek az orruk alatt a résztvevők nyári baleset utáni temetés alkalmával, elképzelhető miért.
