A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Lanszkiné Széles Gabriella: Életfordulók és közösen végzett munkák ételei és szokásai az 1940-es évektől napjainkig
276 sebb vázák, faragott díszdobozok kerültek megvételre. Ma már nem magunk varrjuk meg a térítőt, nem a falunkban faragja a pásztor.66 De csírájában él még a vágy67 68 a népművészeti alkotások iránt. Ezeket a dolgokat, ha nem is luxuscikkeknek számítanak, „az emberfia nem veszi meg szíre-szóra magának,” így ballagáskor adott volt a lehetőség. A vázák, térítők, faragott dobozok negyedszázad elteltével is díszei a lakásnak. Ez a szokás azonban mára megszűnt. A középiskolás ballagást éttermi ebéd követte, kisebb létszámmal 6-8 fő meghívottal. Egyetem, főiskola elvégzése esetén már csak a szűk családi kör ünnepel egy éttermi étkezéssel. Készülődés az esküvőre és a lakodalom „Pár esztendő eltelte után már esküvőre kellett készülődni. Száz évvel ezelőtt épp úgy, mint napjainkban, alapos, örömteli készülődés előzte és előzi meg a lakodalmat. A vagyoni helyzet javulásával az 1910-es és 20-as évek 20-50 fős lakodalmától a falu eljutott oda, hogy akár 300 meghívott vendég is részt vett az esküvőt követő vacsorán. Ez a létszám a 1980-2000-es évek között volt jellemző, most 100-150 fős lakodalmakat tartanak. Míg a lakodalmak eseményeit régebben gyapjúfonás, kötögetés közben, vagy kispadon ülve beszélték meg, manapság az 1980-as évek végétől, a minden lakodalomban elkészült videó filmmel lehetővé vált a többszöri, közös visszanézés. Részletesen megvitatható, ki milyen ruhát viselt. Például kétszer ugyanabba a ruhában nem illik elmenni két egymást követő lakodalomba, s természetesen az utolsó divat szerint készült mindenkié. Ki milyen márkás új autójába száll be a násznép elindulásakor. Ezek jól nyomon követhetőek a videó adta lehetőségnek köszönhetően. Nézzük, mit láthattunk volna az 1910-1940-es évek táján: A lakodalmakat az 1940-es évekig, főként ősszel, a teljes betakarítás után tartották, mikor már a borok megforrtak, a húsmaradék sem romlott meg. Idő is ekkor volt rá alkalmas. A lakodalom napja országszerte, és itt is a kedd volt. Kérdésemre, hogy miért épp a kedd, a válasz az volt, hogy „kedves legyen a menyecske.”A magyarázat azonban abban is rejlik talán, hogy a lakodalom három napig tartott. Ebből az következik, hogy a péntek sem befejezésnek, sem kezdésnek nem lenne jó, böjtnap lévén. A böjtöt az idősebbek többnyire most is betartják, bár ez a húsevésre66 vonatkozó tilalom már lazul, kizárólag Nagypénteket veszik szigorúan. Ilyen megfontolásból maradt talán a kedd. Napjainkban szombaton tartják a lakodalmakat, melyre már csütörtökön elkezdődik a készülődés. 66 Kisgyalán szülötte id. Kapoli Antal (1867-1957) Kossuth-díjas fafaragó művész, kinek munkáiból annak idején vásároltak, vagy kaptak ajándékba a falubeliek. 67 Ahogy idős nagynéném fogalmazott egy, az 1930-as években meg-megjelenö koldus asszonyt illetően, ki énekelni szokott, egy kis lisztért, szalonnáért „a falusiak vágyták az énekét." 68 Göllében az 1980-as években egyházi személyek összejövetelekor, pénteki nap gyaláni asszonyoknak is kellett tálalni, és húst szolgáltak fel, attól kezdve arra a kérdésre, hogy szabad-e pénteken húst enni, az volt a válasz: „Ha a papok is ehetnek, akkor mi is!” A lakodalmakat az 1950-es évekig megelőzte az „á’domás”.69 Ez tulajdonképpen az eljegyzésnek felelt meg, sok vendéggel, akik főként a menyasszony rokonai voltak. Ezt az 1946-ban az áldomáson készült fénykép is tanúsítja (31. ábra). A fotón minden vendég szeretett volna szerepelni, visszaemlékezéskor jót mosolyogtak, hogy mindenki nem fért rá még maga a vőlegény és a menyasszony sem. Az á’domásokon ugyanúgy voltak zenészek és nagy vacsora, mint a lakodalmakkor. Kezdésként a menyasszony rokonai mentek el zeneszóval a vőlegényért. A menyasszony aztán otthon csókkal várta leendőbelijét. A lánykéréskor a lány két fejkendőt adott a vőlegénynek, ezzel elkötelezte magát. Á’domást egyéb esetekben akkor tartottak, ha pénz állt a házhoz, eladtak valamit. Jelen esetben a menyasszony szülei az eladók, a 19. században valóban pénzt adott át a vő, tehát a vevőlegény a menyasszony szüleinek. Ebből vásárolták meg akkor a menyasszony „stafírungját” (hozományát). A háború után 1946-ban igen sok házasság köttetett, mivel a háború alatt nem igen volt kedve senkinek házasulni. A plébános is kifogyott már a magasztos beszédekből a sokadik ceremónia után,70 és így fakadt ki: „Hát nektek már mit is mondjak!” Egy másik szertartás alkalmával a leány választottjánál erősebb testalkatú lévén a plébános: Légy támasza ennek a gyenge virágszálnak” mondata, enyhe kuncogásra késztette a híveket. A lakodalom előtt két nappal a lakodalmas házba mentek a 15-20 éves legények ünneplőbe öltözve, a vendéghíváshoz a névsort felvenni. Ott „megvacsorál- tatták" őket, és boros üveggel a kezükben indultak hívni. Bóna László (1926-2010), aki ő maga is többször volt vendéghívó, mondta el számomra a vendéghívó verset, amellyel a hivatalos családokhoz bekopogtattak: Alázatos szívvel lépünk e hajlékba Az ég áldása szálljon a benne lakókra. A házigazdától bocsánatot kérünk Hogy e tisztességes házba belépni merészünk. Jövetelem okát elmondom én bőven Egy szép ünnepély lesz kitűzőben November 20-án lesz a lakodalom. A második nap már a vőlegény is ment hívni a vendégeket. Visszaemlékezések szerint, 1974-ben hangzott el ez a vers utoljára. Azóta a házasulandók szülei mennek hívni rigmusok nélkül. Ahová nem tudnak elmenni, nyomdában készült meghívókat küldenek szét. Természetesen a személyesen meghívottak is kapnak nyomtatott meghívót. Még az 1990-es években is volt, ki sértve érezte magát, hogy csak meghívót kapott postai úton, ezért ő nem engedi el a lányát a lakodalomba, ha nem jönnek hívni. El kellett tehát hozzá személyesen menni, a meghívón olvasható időpontot elmondani. A hívás személyes találkozásra ad módot a személytelen nyomtatvánnyal 69 Áldomás 70 Gölle, Fonó, Kisgyalán, Inám egyaránt a göllei plébániához tartozott.
