A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Knézy Judit: Céhes adatok a somogyi pék- és mézesbábos mesterekről az 1810-es évektől 1896-ig
256 KNÉZY JUDIT 1837. máj.25.-én Berzencéről a katolikus Schifhorn János sütő jelentkezett be a céhbe.44 1838. márc. 10.-én Beleznáról a csehországi pék Hutsek József került jegyzőkönyvbe.45 1840-ben Flengi József inasnak került Berzencére sütőinasnak Stevlicsek mesterhez, aki minden költségét fizette a céh felé. 1840.ápr 17.-én érkezett Hablicsek József nevű sütő Csehországból Csurgóra.46 1850- ben Prager Maximilian kanizsai sütő szegődé- sért, szabadulásért, tanuló levélért és vándorkönyvért 4 ft 54 krajcárt fizetett.47 1851- ben a kőszegi sütő Dastristen Jakab jelentéskor fél taxa mellett beállásért 7ft 5 kr-t fizetett. Mesterlevelét bemutatta.48 1851- ben Schmid Jakab beírót fizetett 28 forintot49 1852- ben a külső céh iparosainak összeírásában egy sütő, Biber József és egy bábos, Hanslitsek Mihály szerepelt. Hanslitsek Mihály még 1869-en is Csurgón tevékenykedett.50 1810-52 között 8 helységben 14 fő (4 „pék” és 10 „sütő”) mester, egy mézesbábos helyezkedett el különböző időre mint mester, vagy vált mesterré. Csurgón egy-egy időben 1-1 sütő volt, a többi vidéken dolgozott. A legmesszebbi „vidéki” mester szigetvári, kőszegi és kanizsai pék volt. A legényeknek nem találtam jegyzékét, az inasokét vezették 7 fő adatai tűnik biztosnak, ebből egy Kaposújlakról, egy Atádról, egy Marcaltőről, egy Németvárról és három Kanizsáról érkezett. Az inasok lajtromában sok a pontatlanság, sokszor jóval a munkába állás után kötöttek velük szerződést.51 Pék mesterremek leírás egy található a bevételi naplóban, az is azért, mert sok hibát követett el a pályázó: 1831-ben Holitsek József korábbi berzencei pék Csurgón lakva remeket kívánt készíteni zsemlyét, kiflit és perecet egyforma mennyiségűt 20 font lisztből sütve 4 lat nehézségűt. Megvizsgálás után tapasztalták"1. A liszt mennyiségét nem találta el, a 20 font lisztből megmaradt 7 font, 2. A zsemlye több lett 2 és fél lattal 3. Gerezdes és hosszú zsemlét nem tud sütni. 4. A kiflik proportio nélkül vágynak. 4 hibákért 6 ft taxa, a zsemléket az érdemes céhnek ajánlja és ezenkívül fizet 2 ft... Úgyis a mester lányát vette feleségül”.52 - megjegyzés mutatja, hogy a benősülőket mennyire kevésbé vették szigorúan szakmailag és anyagilag sem terhelték meg annyira. Ladon az akkor alakult egyesült céhben mesterként szerepelt 1848.-ban Jánszky József pék is, akinek a neve később (pl. 1869-ben) nem bukkant fel.53 44 u.ott. 183. bejegyzés. 45 Bev és kifizetési napló 1827-39. 183.p. 46 U.ott Mesterek jegyzéke 73. bejegyzés 47 SML IX. 3.SZ. Sterle János céhmester céh bejegyzései 1851-52. 34. tétel. 48 Remekes mesterek II. lajstroma 39. tétel 49 Sterle Jakab céhmester céhjegyzéke 1851-52. 24. bejegyzés 19.p. 50 SML IX. 3. sz. a Csurgói Külső céh mesterembereinek jegyzéke táblázatban 1852. 51 SML IX. 3.SZ Inasok lajstroma 1810-1840. 194-211.p. 52 SML IX. 3. sz. bevételi és kiadási jkv. 124. p. 53 SML IX.19. sz. németladi egyesült céh iratai 1848-1861. Az összeírások számadatai keveset árulnak el az iparosokról. Csurgón 1828-ban egyetlen péket említettek és egyetlen bábost. Ebben az évben vált külön a berzencei vegyes céh, de a pékek és bábosok továbbra is a csurgói anyacéhhezhoz tartoztak.54 Ebből is látszik, hogy a számszerű adatok mindig statikus állapotot mutatnak, nem jelzik a mozgást, változást. Marcaliban is csak egy péket jegyeztek fel 1828-ban, bábost nem.55 A csurgói Német, azaz Külső céh 1852-ben készített egy táblázatot mestereiről. Ekkor 29 helység 22 féle mesterségének iparosai tartoztak a német céhhez, összesen 131 mester és legény, ebből Csurgón a központban 53 fő dolgozott, köztük egyetlen pék és egy bábos, akiknek már említettem a nevét. A Csurgói Belső Céhnek nem maradt fenn ebből az évből összeírása. A csurgói iparosok igen jelentős része származott Csehország területéről mind a 18, mind a 19. században. Az iparosok lakta két utca közül az egyiket ezért is nevezték Cseh utcának. (Ma Eötvös utca). 1852-ben több céh - többnyire vegyes céh - volt már Csurgó környékén, Berzence mellett, Fazekasdencsen, Miháldon, Tapsonyban és Böhönyén is - mutatja a csurgói külső céh iratanyagában az abban az évben küldött rendelet bevezető szövege.56 1868-ban összesen 131 adófizető iparost és kereskedőt tartottak Csurgón számon.57 Csurgón csak egyetlen pékmestert (Vanicsek Lajost) és egyetlen bábsütőt jegyeztek fel (Hanslitsek Mihályt, aki már 1852-ben is itt dolgozott. Vanicsek nevűek még ma is laknak Csurgón. 1868-ban már a Csurgói Külső Céhhez korábban tartozó helységekben, ahol Landmeisterek dolgoztak 8 sütőmester dolgozott (Szigetváron három, Berzencén kettő, Iharosberényben, Nemesdéden és Nemesviden egy-egy. Bábsütő Csurgón kívül egyedül Szigetváron tevékenykedett, de ott kettő is. 1876-ban egyedül Csurgón két sütő és egy bábos mestert tartottak számon. Az összes iparos és kereskedő száma ekkor e helységben 145 fő.58 Az 1869. évi Somogy megyei iparos és kereskedő összeírás pékekre, bábsütőkre, gabona és lisztkereskedőkre vonatkozó adatai 1860-as években két sikertelen szavazás volt a megyében, mindkettőt megelőzte az iparosok és kereskedők összeírása. Tanulmányomban az 1869-es jegyzéket elemzem, mely meg is jelent és elég teljesnek látszik.59 A szavazási joggal rendelkezőket, (akiknek állandó lakhelyük, saját műhelyük volt és legalább egy legénnyel dolgoztak), a vármegye íratta járásonként ösz- sze a jegyzőkkel a soproni iparkamara elrendelésére. Azselickisfaludi jegyző feljegyezte véleményét arról, hogy Somogybán az iparosok inkább csak a téli időszakban foglalkoznak szakmájukkal, nyáron inkább mezőgazdaságban tevékenykednek. A korábbi adatokból is kiderül, 54 MOL U et C E 156 1828-as Reguláris conscriptio. idézi Horváth J. 2005. 158-159-p 55 KnézyJ. 1991.461. 56 SML IX. 3.SZ. 1852. 57 Récsei B. 2005: 135-143,154-155. Marcali és Szigetvári járások. 58 Asoproni iparkamara... 1876. évből 544-678.Horváth J. 2005: 59 Récsei B. 2005: 77-179. összeírás alapja
