A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Knézy Judit: Céhes adatok a somogyi pék- és mézesbábos mesterekről az 1810-es évektől 1896-ig
252 KNÉZY JUDIT 2. ábra: Kakast formázó mézesbábos ütőfa Marcaliból. Rippl Rónai Múzeum néprajzi gyűjteménye It.sz 3845. donát képezte2. A legrégibb évszámos ütőfa Andocsról áll rendelkezésre. Bábos műhelyt először a Zamárdi tájházban mutatott be Kapitány Orsolya 1977-ben nagyrészt az andocsi műhely anyagát. Ennek lebontása után jóval Marcaliban a Helytörténeti Múzeum somogyi kismesterségekről szóló állandó kiállításában 1999-ben újra sor került - többek között - Kapitány Orsolya rendezésében somogyi bábosmesterség eszközeinek enterieur-szerű megjelenítésére. Ez ma is megtekinthető (5. ábra)3. Tanulmányomban két lényegében összefüggő témát tárgyalok: a) Csurgói Vegyes illetve Német céh sütőmestereiről, bábosairól való adatokat elemzem 1810-1852 közötti céhiratok alapján; b) az 1869-ben történt iparos és kereskedő összeírást ismertetem a Somogy megyei pékekre, bábsütőkre, liszt- és gabonakereskedőkre vonatkozó számszerű adatokat kiválasztva a többi közül. 2 Az andocsi vegyes céh kancsója, ládája és 1763-as évszámú céh behívótáblája Id. Knézy J. 2001.28-29. 3 Sajnos nem készült e kiállítás kapcsán sem tanulmány, sem kiállításvezető egyik kismesterségről sem.. 3. ábra: Pólyást ábrázoló mézesbábos ütőfa Csurgóról Valent Imréné műhelyéből. Rippl-Rónai Múzeum 2912.It.sz. 4. ábra: Kalapos kisasszonyt ábrázoló mézesbábos ütőfa Csurgóról Valent Imréné műhelyéből. Rippl Rónai Múzeum 2916. It.sz. 5. ábra: Marcali Városi Múzeum állandó kiállításából mézesbábos műhelyrészlet Kapitány Orsolya rendezéséből (1999)
