A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Horváth J. Gyula - Eperjessy Ernő: Adatok a németlukafai üveghuta történetéhez
246 HORVÁTH J. GYULA és EPERJESSY ERNŐ (sertés, szarvasmarha, ló,juh) származott.114 1932-ben Németlukafa lakóinak száma Deszkametsző és Sasrét pusztákkal együtt: 81 magyar, 1 német, 3 cigány.115 A század elején cséplőgép, az 1920-as években több gőzgép került az uradalomba, 1934 körül beszerelik a telefont, stb.116 Mindebből kitűnik, hogy a hajdani üveghuta és vidéke mint uradalom, a XX. sz. első felében éli fénykorát. Az 1945-ös földreform idején az uradalom lukafai részét nem parcellázzák fel, hanem állami gazdaság formában termel tovább. Felújítják a szőlészetet, az 1950-es években villamosítják, bolti bevásárló helyet létesítenek, korszerűsítik a kisvasútat, Sasréten modern fűrésztelepet működtetnek. 1960-as évektől szilárd bekötőút köti össze a Szigetvár-Kaposvár közti ország- úttal, a régi „üveggyári” házak mellett és Sasréten új, korszerű erdészlakásokat építenek. Ennek ellenére a mezőgazdasági dolgozók (többsége volt cseléd), egyre nagyobb számban hagyják el a települést és költöznek egykori cselédtársaik mellé a szomszédos (Almamellék, Szentlászló, Boldogasszonyfa, stb.) falvakba.117 Németlukafáról, a „faluból" (a volt üveggyár területéről) 1975-ben Hauser Mátyás erdész és családja,118 majd (érdekes sorsfordulatként) utolsónak Aschenbrenner Jenő nevű vadász költözött el 1977- ben, mégpedig Hamuházára.119 A következő években nemcsak a még fennmaradt egykori üvegfúvó házakat, hanem a korszerű (fürdőszobás) erdészlakásokat is lebontják. Ezidőtájt átmenetileg a pusztai cseléldlakásokban még néhány cigánycsalád él. 1982114 Adatközlő Raichl Sándor, 1969 és Eperjessy E. 115 Magyar Statisztikai Közlemények.1932. 83.köt. 271.p. Bp. 116 Ua. Raichl S. 117 Eperjessy E. feljegyzéseiből 118 Adatközlő: Hauser Mátyásáé Frigyesi Ilona, lbafa,2011. 119 Könyves Kálmán (Szigetvár) volt erdészeti vezető és Tihanyi Attila fővadász (Sasrét) szíves közlése, 2012. ben ezek bontását is megkezdik.120 2001-ben már csak az uradalmi nagyistálló, illetve kiemelkedő helyen az egykori háromszintes szőlészeti épület uralja a tájat üresen. A németlukafai völgyet a teljes elnéptelendés után 2010-re visszafoglalta az erdő.121 Jelenleg a Sasréti Erdőgazdaság maradt kultúr- tájnak, ahol a Mecseki Erdőgazdaság részeként Szigetvár központtal tervszerű erdő- és vadgazdálkodás folyik. A kellemes völgyben álló kastélyt nagypénzű vadászok keresik fel. Az iskola épületében úgynevezett erdei iskolaként turista csoportokat fogadnak, a motorizált „erdei kisvasúton” hétvégeken számos kiránduló érkezik. Sasréten 2010-ben állandó jelleggel mindösz- sze 3—4 erdész család élt. Köszönetnyilvánítás Ezúttal mondok köszönetét a tanulmány megjelentetéséhez segítséget nyújtó Szervemé Miholcsai Máriának, Sebestyén Ferencnek, Ráczné Gádor Gyöngyvérnek, Hauserné Frigyesi Ilonának, Tihanyi Attilának, Sajgó Ferencnek, Könyves Kálmánnak, Raichl Sándornak, Bánki Lászlónak. 120 Adatközlő: Tihanyi Attila fővadász, Sasrét, és Könyves Kálmán volt erdészeti vezető, 2012. -Az egykori cselédlakásokba az 1970-es években átmenetileg terecsenyi beás-cigányok költöznek. 1982- ben ezek bontását is megkezdik. Utolsó lakóját, a cigány Rozi nénit 1990-ben költöztetik át Irma-pusztára. 121 Tihanyi Attila szíves közlése és Eperjessy E. feljegyzései alapján. - Tihanyi Attila információja: A háromszintes uradalmi pincészetet az erdészet tetőcserével igyekszik megmenteni, az uradalmi istálló romos épületének 2012-ben tervezett bontásával Németlukafa- pusztán az utolsó építmény is eltűnik. Irodalom CsiffAry G. 2006: Magyarország üvegipara 1920-ig. - Eger. Eperjessy E. 2006: Puszták népe a Zselicben (1900-1950). - Budapest. Fényes E. 1851: Magyarország gheographiai szótára. - Pest. Horváth J. Gy. 1973: Székely szállások az Almás patak forrásvidékén. -Zselici Dolgozatok II: 109-138. Pécs. Horváth J. Gy. 1976: Adatok a zselici vízimolnárok történetéhez. - Zselici Dolgozatok III: 98-101. Pécs. Horváth J. Gy. 1976: Baranya és Tolna megye által kibocsátott oklevélmásolat a pécsi püspök és székeskáptalan részére. - Zselici Dolgozatok III: 121-123. Pécs. HorvAth J. Gy. 1979: II. Ferenc 1796-ban kelt adománylevele, amelyben Boldogasszonyfa, Keményfa és Szentmargita helységeket Igmándy Sándornak adományozza. - Zselici Dolgozatok IV: 113- 115. Pécs. Király L. 1976: Ipartörténeti emlékek Somogy megye földrajzi neveiben. - Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában. Dél- Dunántúli Konferenciák, Szekszárd 1975:156-163. L. Iure M. 1977: Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. I. - Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21: 183-196. Lang Á. 2008: Üveghuták a Kelet-Mecsekben. - Pécs. Lehmann A. 1969: XIX. századi üveghuták a Zselicben. - Baranyai Művelődés, 1969 június: 94-96. Pécs. Lehmann A. 1971: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808). - Somogy Megye Múltjából 2:109-136. Kaposvár. Lehmann A. 1971: Adatok a Zselic üvegfúvó üzemeinek történetéből. - Zselici Dolgozatok I.: 59-61. Kaposvár. Mérey Gy. 1951: Magyar iparfejlődés 1790-1848. - Budapest. Király L. és VArkonyi I. (szerk) 1974: Somogy megye földrajzi nevei. - Budapest. Telkes S. 1895: Üvegiparunk. - Budapest. Vargha K. 1941: A délkeleti Zselic: Tájföldrajzi, településtörténeti és magyar-német összehasonlító népzene kutatási adatok. - Kaposvár Varga V. 1989: Régi magyar üveg. — Budapest. Veres L.: Üvegművességünk a XVI-XIX. században.
