A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében
214 M. ARADI CSILLA 1526 utánra keltezhető a palánk megerősítése, amely 1566-ban török kézre került.97 A nagyobb területet is magukba foglaló erődítéseket azért érdemes mégis az erődített templomok társaságában megemlíteni, mivel az erődítés magja a templom, illetve annak tornya volt, így az egyházi épület kiemelkedő szerepet játszott az erődítés létrehozásában. Törökkoppány először 1552-ben került török kézre, amikor 57 ulufedzsi (nehéz lovas) és 29 szerb mar- talóc (könnyülovas) állomásozott a koppányi várban. Afeljegyzés alapján Törökkoppányban már a török idők előtt állt erődítés, melyet feltehetően Török Bálint, korábbi birtokosa emelt. Aszigetvári helyőrség még ebben az évben visszafoglalta a várat, amely végleg Tujgun budai pasa 1555 évi hadjáratának esett áldozatul.98 A török alatt a település szandzsák székhelyként működött, amelyhez 5 nahie tartozott (Koppányi, Dombóvári, Karádi, Kőröshegyi és Marcali) összesen 190 faluval. Minden nahie székhelyet megerősítettek és helyőrséggel láttak el. Az 1558 évi zsoldos jegyzék szerint 58 nehéz lovas szolgált a várban, 1565-ben őrsége 123 fős volt, míg 3 évvel később 115 fő védte (36 janicsár, 31 azáb (lándzsás gyalogos) és 48 ulufedzsi).99 Az erődön 1587-ben rajtaütöttek a magyarok, de 2 év múlva ismét török kézen találjuk.100 1597-ben szandzsákbégjének, Dervisnek nyugdíjazásáról értesülünk.101 Evlia Cselebi 17. sz. közepi leírása alapján tudjuk, hogy „Koppány sík helyen épült, ötszög alakú, erős építésű, köböl készült vár.” Egyetlen kapuja nyugaton nyílt. Nemcsak a várat, hanem magát a várost is övezte töméspalánk, sarkain „félelmes” bástyákkal.102 A rkat. templom kertjében folytatott terep- rendezés során talán az erődítéshez tartozó falnyomokat találtak.103 A török (Ahmed bég) a Felsőendrédi templomot és környezetét is átalakította hadi célokra. A templomot ekkor kettős palánkból készült négyszögletes védmű övezte. Az 1756-ban újjáépített templom egyik fala őrzi még az erődítésnyomokat. A plató DK-i és ÉK-i szélét mesterségesen kialakított meredély övezi, DNy felől pedig mély árok nyomát észlelhetjük. Az alsó vár ÉK felől csatlakozik a területhez. A település várában 130 török katona állomásozott. 1613-ra ez a szám 36 lovas és 36 gyalogosra fogyatkozott. Utoljára 1686-ban említették mint török végvárat.104 Az 1570-es évekre a törökök is kiépítették saját várrendszerüket, amelybe Somogy megyében a fentieken kívül Lak, Bézseny, a szemesi Bolondvár és Karád is beletartozott. A török őrség számbeli fölénye mindenütt nyomon követhető. A törökök a keresztényekhez hasonlóan, megpróbálták az erődíthető templomokat is bevonni várláncolatukba. 97 Magyar-Nováki 2005. 86. 98 Vass 1972. 57. 99 Vass 1972. 59. 100 Pálffy 1999. 156. 101 Pálffy 1999. 212. A rajtaütésről Id. Pesty 2001.344-6. 102 Vass 1972. 58. 103 Magyar-Nováki 2005. 147. 104 Magyar-Nováki 2005. 26. Az egyházi élet hanyatlása a törökkor küszöbén A török elleni hadjáratok forrásanyagából az is kitűnik, hogy az egyház nem támasztott számottevő akadályt a kolostorok, templomok erődítését illetően. Ennek egyik oka lehetett az egyházszervezet felbomlása, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagynunk a 16. sz. közepén a papok és szerzetesek létszámában bekövetkező drasztikus csökkenést sem. Mindenütt az erkölcsi hanyatlás jelei mutatkoztak. 1560-ban a Somogy megye szomszédságában fekvő Zalavári apátságnál nincs pap, Kapornakon pedig egy „inas szerzetes” munkálkodott.105 Hedrehelyen, mint már az előzőekben említettük, egyetlen öreg szerzetes élt. Néhány adat a törökké lett papokról is tudósít. Veszprém bevételekor Lőrinc pap a törökhöz állt át és számukra kémkedett.106 1555-ben Magyar Bálint Kőröshegyen egy törökké lett papot fogott el.107 Ugyanebben az évben István koppányi pap Naszuf török bég által kinevezett püspök, és a még meg nem hódított nyugat somogyi településeket a török iránti lojalitásra buzdította.108 A somogyvári paptól Csányi szerint gonoszsága miatt el kell venni a plébánosságot.109 Összegzés Összegzésként elmondhatjuk, hogy az Árpád-korra datálható erődített templomok létét Somogyvár kivételével a megyében nem tudjuk bizonyítani. A 14-15. sz.-ból azonban mind írásos forrásokból, mind pedig ásatásokból, valamint terepbejárások nyomán bizonyíthatóan megugrik ezen erődítések száma - talán az Árpád-ház kihalása utáni zavargások, illetve a hatalmaskodások hatására mentsvárként kezdenek funkcionálni a templomok. Az ország más vidékein a templomok, apátságok erődítése már a tatárjárás körüli időszaktól nyomon követhető (pl. Tihany, Egres), Somogybán talán a kisebb pusztulás miatt erre csak későbbi adataink vannak. Ezek erődítése nem egy esetben nem tér el látványosan a török elleni háborúk során megerődített egyházakétól - minimális programként sánc és árok övezte a templomot, a fejlettebb erődítéseknél pedig négyszögletes palánk, illetve sarkain rondellaszerű torony is járult a megerősítéshez. Esetenként többszörös sáncárokrendszer, esetleg palánk épült 1-1 templom köré, külső és belsővárra tagolva az azt övező területet. Somogybán adottságai miatt kő/téglafalat ritkán alkalmaztak. A második fázisban szembe tűnő a kolostorok, monostorok végvárként való alkalmazása (szinte az összes létező kolostor ekkor másodlagos funkciót kap), ami feltehetően jobban kiépített mivoltukkal volt 105 Mindkét helyen még tudatlan „alávaló papok is foglalkoztatva van- nak'.Őze 1996. II. 187-189. Már ezt megelőzően, az 1508-as vizi- táció is sötét lépet festett a somogyi bencés monostorokban zajló hitéletről. Ld. PRT. III. 617. 106 Őze 1996. II. 340-341. 107 Őze 1996. I. 163-165. 108 Vass 1972. 58., Maksay 1969.129-130. „István, Isten kegyelméből, a hatalmas török császártól Koppány megyében választott Koppányi püspök." A települések Kéthely, Marcali, Kanizsa, Csákány, Mesztegnyő és Szenyér voltak. 109 Őze 1996 II. 227-228.
