A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

M. Aradi Csilla: Erődített középkori kolostorok és templomok kutatása Somogy megyében

212

M. ARADI CSILLA

12. ábra: A fonyódi templom Giulio Turco felmérésén

foglalkozású alkotta, ám az 54 fő mellett a hivatalos nyilvántartás alapján még 41 katona hiányzott (összesen 95 fő). Fonyód alatt Magyar Bálint katonai vizicsatákat is vívtak a törökkel.76 A Fonyódi erődítésről Giulio Turco készített felmérést (1571-2). (12. ábra) 1572-ben, a már betegeskedő Magyar Bálintot Takaró Mihály váltotta fel a várkapitányi poszton, majd 1573-tól a birtokos, Lengyel András került az erődítés élére.77 Egy 1575 augusztus

6.-i levél tanúsága szerint már török kézen volt a vár, akik azt le is rombolták. Az erődített templom feltárását Fitz Jenő 1959-ben végezte.

Babócsa lerombolása és Szigetvár elzárása után, Csányi félelme szerint a török az Iharosi templomot fogja megerősíteni, amely a kanizsai út mentén, stratégiailag kedvező helyen, a legmagasabb ponton állt. 1557-i leveléből kitűnik, hogy vagy az egyház megerősítését, és várként való hasznosítását, vagy lerombolását véli üdvözítő megoldásnak.78

Somogysámson-Marótpusztán a Vári dűlőben 2000- ben Költő László kezdett meg ásatásokat, ahol a templomot és a temetőt Fonyódhoz hasonlóan egy 30x30 m belső területű, 4 sarokrondellás földvár övezte. (13. ábra)Az ásató az erődítés megújítását az É-i oldalon tudta nyomon követni, ahol a korábbi keskenyebb árkot egy szélesebb sáncárok váltotta fel. A vár bejárata D felől nyílt, ahol 4-5

13. ábra: A somogysámson-marótpusztai templomerőd maradványai

76 E célra a Dráván, Berzencén és Bélavár környékén épített hajókat használtak. Őze 1996. I. 23, 125.

(Költő László ásatása)

77 Pálffy 1999. 140.

78 Őze 19961. 338-339, 344-346.