A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Kevey Balázs: Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyesei (Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó et Borhidi in Soó 1962)
20 KEVEY BALÁZS % 12 10 8 6 4 2 0 Cp-BS Cp-Dr Cp-Zs F-BS U-BS 4. ábra: Alnion incanae fajok csoportrészesedése Jelmagyarázatot lásd a 2. ábra alatt % 6 Cp-BS Cp-Dr Cp-Zs F-BS U-BS 6. ábra: Aremonio-Fagion fajok csoportrészesedése Jelmagyarázatot lásd a 2. ábra alatt % Cp-BS Cp-Dr Cp-Zs F-BS U-BS 5. ábra: Alnion incanae fajok csoporttömege Jelmagyarázatot lásd a 2. ábra alatt % 4.5 4,0 3.5 Cp-BS Cp-Dr Cp-Zs F-BS U-BS 7. ábra: Aremonio-Fagion fajok csoporttömege Jelmagyarázatot lásd a 2. ábra alatt sulásban, csoportrészesedésük 1,2%, csoporttömegük pedig mindössze 0,6%. E téren a homoki gyertyános-tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) lényegesen elmaradnak a zselici gyertyános-tölgyesek (Helleboro dumetorum-Carpinetum) mögött, ahol az Aremonio- Fagion jellegű fajok csoportrészesedése 5,5%, csoporttömege pedig 4,0% (2. táblázat, 6-7. ábra). Sokváltozós statisztikai elemzések eredményei Fent összehasonlított erdőtársulások egymáshoz való viszonyát korábban cluster-analízisssel már vizsgáltam (vő. Kevey 2008: 70., 73. és 80. ábra). E megállapítások szerint a homoki gyertyános-tölgyesekhez (Fraxino pannonicae-Carpinetum) a homoki bükkösök (,Leucojo verno-Fagetum) állnak a legközelebb. Hasonló eredményt kaptam a százalékban kifejezett konstancia- értékekkel végzett sokváltozós analízisekkel is. A legnagyobb hasonlóság itt is e két asszociáció között mutatkozik, míg a legnagyobb különbség a löszön fejlődő zselici gyertyános-tölgyesekkel (Helleboro dumetorum- Carpinetum) szemben állapítható meg (8-9. ábra). Megvitatás A vizsgálati eredményekből arra lehet következtetni, hogy Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyesei viszonylag természetközeli állapotban vannak. Erre utal egyrészt a konstancia-osztályok eloszlása, mely szerint a konstans (K V) fajoknál jelentkezik egy második maximum (1. ábra). Kissé zavaróan hat azonban az, hogy több az akcesszórikus (K III) faj, mint a konstans (K V). Mindez bizonyos fokú heterogénitásra utal. Ennek valószínűleg geográfiai oka lehet, ugyanis a két vízgyűjtő terület (Balaton, Dráva) és a Marcali-hát Belső-Somogyot négy kisebb tájegységre tagolja (I. előbb), s e tagoltság nyílván hatással lehetett a flóravándorlásra. Mindezeken túl a fragmentálódás és az izolálódás is befolyásolhatta e gyertyános-tölgyesek faji összetételét. A felvételek túlnyomó része két erdőtömbből (kaszói és boronka- melléki) származik. A kaszói tömb Belső-Somogy délnyugati, a boronka-melléki pedig északkeleti részén van, közöttük a távolság tehát jelentős. A felvételek kisebb része szórványosan különálló erdőkből származik (pl.
