A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Horváth Tünde: A Transzcendens megnyilvánulása: Kultusztárgyak Balatonőszöd-Temetői dűjő Boleráz/badeni településen
138 HORVÁTH TÜNDE Végletekig leegyszerűsített antropomorf ábrázolásként említhetünk egy hasonló plasztikát Szeghalomról, amelyet merice vagy fedőfogó töredékének határoztak meg (Bondár 1999-2000, Abb. 2.2).- 458. gödör, 58/26 szelvény, Badeni IIA-B. fázis. A gödör metszetben két rétegre válik. Betöltésében nagy mennyiségű (4 kg) kerámiatöredéket tártunk fel, köztük említésre méltó egy ép füles tálka, 4 db agyag- kanál-töredék, orsógomb, valamint 3 db, épületmodellként meghatározott lelet töredéke. A gödör közelében nem található olyan objektum, amelynek leletanyaga vele összekapcsolható lenne. A gödröt magát feltehetően „szakrális szeméttel” töltötték fel. 1. értelmezés: férfi-figura.- idol alsó részének töredéke, formája ovális, karcolt díszítéssel és plasztikus rátétekkel. Finom szemcsés agyagból készült meszes soványitással, maggal égetett. A szobrocska töredéke a test alsó, csípő-fartáji tájékát ábrázolja, deréktól lefelé. Az előoldal durva felületű, középtájon enyhén kidomborodik, apró növényi szálacskák okozta benyomódások láthatók a felületén. A jobb oldalperemén két mélyebb, szélesebb, ferde bevágás fut, a felső vonalhoz rá merőlegesen egy rövidebb, az oldalperemmel párhuzamos sáv is látható. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy régi, még a tárgy élete során szerzett, vagy utólagos sérülésről, esetleg díszítésről van-e szó. Ajobb oldalperem alsó részén friss sérülés található. Az alsó, elkeskenyedő részen régi törést láthatunk, ott, ahol az idol teste lábakban folytatódna. E fölött a rész fölött egy hanyagul formált, enyhén kiemelkedő plasztikus dudor van, amely talán a szobrocska nemét volt hivatva jelölni (elsődleges hím nemi jelleg: herék?). Adudorfeletti részen, a test középtengelyében egy alig bekarcolt, egyenesen álló helyzetű háromszögletű ábra (tőr?) látható. Amennyiben tőr, körvonalai és nyelének vonala van megjelenítve, meglehetősen elnagyoltan és sekélyen. Széles vállú, trianguláris formájú, fémből készült változatot ábrázolhat. A tőr hegye a férfi nemi szervéig ér. A bekarcolás ugyanazzal a technikával készült, amelyet a lelőhelyről ismert más tárgyak (oltármodellek, edények) díszítése során láttunk: a még képlékeny agyagba való szerves növényi szárak benyomásával. A sekély lenyomatban most is láthatók a szerves anyag vékony belső szövetszálai. A felső, deréktáji rész ferde vonalban törött. Az idol hátlapja sötétebbre égetett, felülete gondosabban elsimított, középtájt, nagyjából a fenékvágásnak megfelelő helyen két egymásba tapasztott plasztikus kiemelkedés van, amelyből a felső dudor teteje letörött, az alsón pedig középen, hosszanti irányban mélyebb, keskeny vá- jatot látunk. Talán valami konkrét funkcióval rendelkezett, pl. ennek segítségével csatlakozott sík felülethez (falhoz). Hasonló kialakítást láthatunk egy Vucedol-i idolon (Kalicz 2002, Abb. 20/1.). M.: 79x54x9 mm (2. kép). Az első értelmezés szerinti típus formai párhuzamát Cernavodä-Dealul Sofia leletében találjuk meg.7 A Satu 7 Románia, Cernavodä III. kultúra: Kalicz 2002, 20, Abb. 22/6; EnAchescu 2004, 51, Fig. 5/2, 4. Férfit tőrrel ábrázoló idolok eddig Satu Nou és a fent leirt Cernavodä lelőhelyekről ismertek (Kalicz 2002, 20, Abb. 22/5a, b, 7.). Nou-i idol kiképzése és megformálása inkább hasonló a női idolokéhoz: mind a két melldudor, mind a mellek között viselt egyes keresztszalag ezt a benyomást érzékelteti. További, más jellegű, férfit ábrázoló idolokat ismerünk Vel’ká Lomnica/Kakaslomnic, Nemciiiany, Bogojevo/ Gombos badeni lelőhelyekről (BondAr 1999, 47). A Cernavodá-i idol alakja szintén a női idolokéhoz lenne hasonló, ám férfi nemi szervét egyértelműen jelölték egy plasztikus kis bütyökkel. Mindkét idol a háromszögletű tőrt a mellek között, a gyomor-has tájékon viseli. A tőrt sematikusan bekarcolták, a vállon átvetett szalaghoz kapcsolták, ill. az mellett függött. A tőrviselet idol-ábrázoláson való megjelenése arra utal, hogy annak szakrális vetülete lehetett (a tőr, mint attribútum/ státusz-szimbólum jelenik meg), illetve, hogy presztizs- tárgyként kezelhették (tulajdonosát pedig kultusz-cselekmény főszereplőjeként, harcos szimbólumaként, EnAchescu 2004, 51). 2. értelmezés: hermafrodita.- ebben a változatban az idol előlapja a sötétebb, gondosan elsimított oldal. A két egymásba tapasztott bütyök nem tudjuk, milyen anatómiai szervet vagy egyéb tárgyat jelenít meg, nem ismerünk párhuzamot erre az ábrázolásra. Az idol hátoldala a világosabb, durvább, sérült és háromszögletű benyomást tartalmazó oldal. A 2. értelmezés szerint az idol alakja megfelel a Balatonszemes-Szemesi berek lelőhelyen, a 709. objektumban talált majdnem ép idolnak (lába hiányzik, Id. BondAr 2007,120. kép/3.), a balatonőszödi lelet e típus alsó részének töredéke. A balatonszemesi lelet a korai-klasszikus badeni kultúrához tartozik, hasonlóan a Balatonőszödihez. Miután az alsó rész előlapján látható kettős, egymás alatti dudorról nem dönthető el funkciója vagy jelentése, a felső oldaltag pedig hiányzik, nem egyértelmű, hogy férfit vagy nőt ábrázoló idolról van-e szó (BondAr Mária szerint férfit és nőt ábrázol egyszerre: azaz hermafrodita). Ebben a változatban a hátoldalra kerülő tőr-szerű benyomás szintén párhuzam nélkül állna: nem ismerünk olyan idolt, amelynek hátoldalán tüntették fel a fegyvert. Az alsó rész dudorja, amelyet az első változatban a férfi elsődleges nemi jellegének neveztünk, itt a lábrész csatlakozását látná el (BondAr 2006, 112,8. kép/6). Hasonlót közölnek Branc/Berencsváraljáról azzal a különbséggel, hogy itt az idol alsó része egy kissé kiszélesedő, talpszerüen kiképzett, széles és egyben- hagyott részként jelenik meg (Novotn? 1981, Abb. 2.7). A balatonőszödi idol formája a töredék alapján - mint láttuk - többféle elképzelést is megenged. Már az is kérdés, hogy melyik oldalát tekintsük elő-, és melyiket hátlapnak. Kritikus kérdés bármelyik értelmezés szerint is a tőrszerű ábrázolás elfogadása, mivel olyan gyengén és elmosódottan jelenik meg, hogy véletlenszerű sérülésnek tűnhet, illetve az idol tartós, intenzív használatának következménye is lehet. Oka lehet azonban a Cernavodä III. kultúrán keresztüli többszörös átvétel is, amely jelentésvesztéssel járhatott. A tőr-körvonalak megjelenítésének módja miatt zárom ki a véletlen lehetőségét, ugyanis ez a díszítés-technika (szerves szálas
