Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
96 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) phallus vége felülnézetben három lebenyre osztott (62. ábra: a-d). Nőstényét még nem ismeijük. A Déli Kárpátokból írták le (Boto§áneanu 1967), s leírása óta is csak néhány példánya került elő Bulgáriában és Magyarországról. Mi először Bulgáriában gyűjtöttük (Rila-hegység, Banderica, 1985. VIII. 6., leg. Uherkovich Á. & Sz., közületien), ezt követően onnét Kumanski (1988) publikálta a bulgáriai faunamű függelékében. Magyarországon ezidáig mindössze két példányát fogtuk. Első ízben Obányán gyűjtöttük (Nógrádi 1992). Néhány év múlva ez a biotóp súlyosan károsodott, s valószínűleg - másokkal együtt - eltűnt onnét ez az érzékeny faj. Az utóbbi években előző lelőhelyétől néhány kilométerre, egy másik völgyben (Vékény, Vár-völgy, Iharosforrás) ugyancsak fogtunk egy hímet (Nógrádi 1998). (Elterjedési térkép 65]) Egyik példányát május 28-án, a másikat június 20-án gyűjtöttük. A kipusztulás szélén álló, rendkívül értékes faj, hiszen első leírása óta összesen legfeljebb 30 példányt fogtak belőle! 62. ábra. A Plectrocnemia minima Klapálek, 1899 hímjcnak potrohvége oldalról (a), alulról (b) és hátulról (c), valamint belső ivarlebenye (d). (NÓGRÁDI 1992 nyomán). Fig. 62. Male terminal of Plectrocnemia minima Klapálek, 1899 lateral (a), ventral (b) and caudal (c) view, and intertior appendages (d). (From NÓGRÁDI 1992). Polycentropus nemzetség Polycentropus flavomaculatus (Pictet, 1834) Hydropsyche flavomaculatus Pictet, 1834, Rech. Phryg., p. 126, 220-221, PI. 19, Figs. 2a-e. 6-10 mm. A hímek átlagban jóval kisebbek a nőstényeknél. Az elülső szárny sötétebb sárgásbarna alapon sűrűn világosan pettyezett. A X. hátlemez nyúlványa befűződés után kiszélesedik, a középső nyúlvány páros kitinizált tövise lefelé és kifelé görbül. Az alsó ivarlebeny keskenyebb a hosszánál. A széles felső ivarlebeny ujjszerű függeléket visel (63. ábra: a-c). A nőstény alsó páros lemeze háromszög-tojásdad, egymástól ezek távol állnak (63. ábra: d-e). Palearktikus faj. Magyarországon nem gyakori, északon és nyugaton elsősorban hegyvidéki patakok mentén gyűjtötték. A Duna felső szakaszán egy-két példánya előkerült, ellenben sem a Tisza, sem a Dráva mentén eddig még nem fogták. Egyetlen dél-dunántúli példányát Szederkényből ismeijük (Karasica-patak), alföldi adata nincs. (Elterjedési térkép pő[). Május végétől július végéig gyűjtöttük.
