Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

77

5.5. Philopotamidae

Nagy fajszámú család, amelynek a hetvenes években mintegy 300, mára közel 700 faját ismerik (Morse 1997). A család képviselői világszerte elteijedtek. Európában kevés fajuk él, Magyarországon 2 nemzetségből mindössze 4 fajt mutattak ki. Az európai fajok elsősorban a ritrál és a krenál zóna fajai.

Philopotamus nemzetség

Mind a három hazai faj közepes méretű, sötétbarna, világosabb sárgás foltokkal tarkázott. A külső ivarlebeny jellemzően nagy méretű és két részből áll: a tövi íz (coxopodit) egyszerű, a csúcsi rész (harpago) ellenben két részre hasadt. A nőstények hasoldalán a IV. és V. haslemez határán páros, kerekded képződmények vannak, a VII. haslemez középvonalában kisebb-nagyobb fogacska.

Philopotamus ludificatus McLachlan, 1878

Rév. Syn., p. 381-382, Pl. 40, Figs. 1-6.

9-13 mm. A hím harpagojának felső része felfelé görbült. A X. hátlemezből kialakult nyúlvány felülnézetben keskeny, hegyes (49. ábra: a-b). A nőstény hasoldali páros képződményei tojásdad bevágásban ülnek. (50, ábra: a-b). Közép-európai elterjedésű: az Alpokban és a körülötte fekvő hegyvidékeken fordul elő.

Magyarországon mindezideig csak a Kőszegi-hegységben fordult elő (NÓGRÁDI 1986, 1989d, Nógrádi, Uherkovich 1989, 1992d), ott a Hármas-patakban él egy kisebb populációja, egyetlen példányt pedig a velemi Hosszú-völgyben gyűjtöttünk. Éppen ezért hazai populációja aktuálisan veszélyeztetett. A gyűjteményekben 2001 végén mintegy 40 példányát őrizték. Egész évben rajzik, mi májustól októberig gyűjtöttük.

Philopotamus montanus (Donovan, 1813)

Phryganea montana Donovan, 1813, Nat. Hist. Brit. Inst., 16, p. 21, Pl. 548, Fig. 1. 9-13 mm. A hím harpagojának felső része lefelé görbült, vége tompa. A X. hátlemezből kialakult nyúlvány felülnézetben lekerekített, széles. A középső ivarlebeny szklerotizált tövisszerü nyúlványa lefelé görbülő horgot képez (49. ábra: c-d). A nőstény hasoldali páros képződményei kerekded bevágásként éppen elérik a szelvényhatárt. (50. ábra: c-d). Európában nemzetsége legelterjedtebb faja, hegy- és dombvidékeken általánosan előfordul.

Nálunk kifejezetten hegyvidéki faj, az Északi-középhegységben (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra, Bükk, Jósvafő környéke, Zemplén), a Kőszegi- és Soproni-hegységben több helyen találták, de például nem él a Mecsekben vagy a Bakonyban. (Elterjedési térkép |43]). Május végétől október elejéig rajzik.

Philopotamus variegatus (Scopoli, 1763)

Phryganea variegata Scopoli, 1763, Ént. Camiol., 1, p. 266.

9-13 mm. A hím harpagojának felső része lefelé görbült, vége kihegyezett. A X. hátlemezből kialakult nyúlvány felülnézetben lekerekített, széles, csúcsán olykor kis nyúlvánnyal. A középső ivarlebeny szklerotizált tövisszerü nyúlványa nem képez lefelé görbülő horgot, hanem hátra mered, kihegyesedő (49. ábra: e-f). A nőstény hasoldali páros képződményei apró kerekded hártyás nyílások, nem érik el a szelvényhatárt. (50. ábra: e-f). Az előző fajnál jóval kisebb területen él Európában: hiányzik a Brit-szigetekről és Skandináviából, viszont megtalálták Kis-Ázsiában.