Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
42 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) közepes szélessége. A IX. szelvényt csaknem teljesen takaija. Oldalnézetben a IX. szelvény jól fejlett, alsó része előreugrik. A külső ivarlebeny csúcsi ízén kisebb sarkantyú van, vö. Rh. pascoei (16. ábra: a-b). A nőstény VIII. szelvényének kitinizált része oldalnézetben háromszög alakú, alul és felülnézetben széles V- vagy U alakban bevágott (16. ábra: c-e). Közép-európai elterjedésű tegzes, a Balkánon és Kis-Ázsiában is többfelé előfordul. A Börzsönyből és a Mátrából ismerjük hazai populációit, az imágók nyáron rajzanak. 16. ábra. A Rhyacophila polonica McLachlan, 1879 hím potrohvége oldalról (a), felső ivarlebenyének felülnézete (b); a nőstény potrohvégének részlete oldalról (c), felülről (d) és alulról (e), valamint a bursa copulatrix oldal- és alulnézete (f). Fig. 16. Male terminal of Rhyacophila polonica McLachlan, 1879 lateral (a) and upper plate dorsal (b). Female terminal lateral (c), dorsal (d) and ventral view (e), and, bursa copulatrix lateral and ventral views (f). Rhyacophila pubescens Pictet, 1834 Rech. Phryg., p. 186, PI. 16, Fig. 3. 7-10 mm. Viszonylag kis termetű, sötétszürke tegzes. A hím VIII. szelvényén nincs nyúlvány, a IX. szelvény oldalnézetben két rövid nyúlvánnyal, felülnézetben kerekded, két félből áll össze. A külső iverlebeny csúcsi ízének alsó sarka erősen megnyúlt, derékszögű trapéz alakú (17. ábra: a, c). A nőstény kitinizált VIII. szelvényén alulnézetben egy kevéssé sötét sáv van (17. ábra: e, g, h). A következő fajra hasonlít. Az Alpokban, az Appeninekben, az Alpokat övező hegyvidékeken és a Kárpátokban szórványosan előforduló, forráslakó faj. Magyarországon a Bükkben, az Aggteleki Nemzeti Parkban és a Zempléni-hegységben gyűjtötték (Elterjedési térkép §). A krenál zóna faja, májustól szeptemberig rajzik.
