Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
4. Anyag, módszer és eredmények saját gyűjtéseinkben
32 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) feldolgozása során. Az anyag túlnyomó többségét, mintegy tizenötezer gyűjteményi egységet (fiolát) a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályán helyeztük el, folyadékos gyűjteményként. Egy-egy fiola egy-egy gyűjtési minta egy fajának változó mennyiségű példányát tartalmazza, a megfelelő adatokkal ellátva. A konzerválószer izopropil-alkohol. (Az izopropil-alkoholt a gyűjtemény első 10 évében kényszerből alkalmaztuk, mert jóval olcsóbb volt, mint az etilalkohol. Mára az árkülönbségek kiegyenlítődtek, de az egyszer felállított gyűjteményt nem akarjuk megbolygatni.) A gyűjteményt rendszertani sorrendben - követve az általunk általánosan használt és jelen munkában is alkalmazott rendszert - nemzetségenként vagy fajonként 1000 ml-es patentüvegekben tároljuk. A Magyarországon illetve Kárpátmedencén kívüli anyagot is ide soroltuk be (Bulgária, Törökország, Kaukázus, Ausztria, Csehország stb.). Ugyanitt néhányszáz példányból álló tűzött, szárazon preparált tegzesanyagot is őrzünk. A Janus Pannonius Múzeumon kívül jelentősebb mennyiségű anyagot adtunk át a Magyar Természettudományi Múzeumnak, elsősorban az MTTM által finanszírozott szigetközi terepmunkánk eredményeiből, valamint más, általuk támogatott programok során gyűjtött anyagokból. A washingtoni Smithsonian Institutionnak (Washington, D.C., USA) mintegy 50 fajból álló gyűjteményt adtunk át összehasonlító gyűjteményük részére, olyan anyagokból, amelyek óriási világgyüjteményükben nem vagy csak alig voltak képviselve. Biztonsági okokból ugyancsak elhelyeztünk néhány kiemelkedően jelentős példányt a Frankfurt am Main-i Senckenberg Institut és Hans Malicky (Lunz am See, Ausztria) gyűjteményeiben. Saját gyűjtéseink és a különböző forrásokból származó egyéb minták (fénycsapdák, mások által gyűjtött anyagok) óriási mennyiségű anyagot eredményeztek. 2002. januárjában 11 196 mintát tartalmaznak jegyzőkönyveink. (Egy „minta” azonos egy gyűjtéssel, lásd az első bekezdést!) Ennél sokkal kisebb anyag áttekintése is igen időt rabló, sok hibalehetőséget tartalmaz. Éppen ezért 1990 óta számítógépes nyilvántartás is készül az egyes mintákról. Ezt a programot Uherkovich Péter készítette oly módon, hogy az 1990-ben rendelkezésünkre álló, a maihoz képest igen szerény számítástechnikai háttérhez igazodva egy rendkívül gyorsan és egyszerűen működő program készült. Mind az adatbevitel, mind bizonyos típusú lekérdezések is (az akkori viszonyokhoz képest is) igen gyorsak voltak. Az 1990-ben felvett korábbi (1982-1990) és a mai napig feldolgozott további anyagok - a fent említett 11 196 „minta”, azaz gyűjtési egység - jelenleg is lekérdezhető, bővíthető. A jelenlegi, hatalmas teljesítményű számítógépeken ez a régi prgram hihetetlenül gyorsan fut. All. fejezet összefoglaló táblázatában az adatbázisban lévő egyes fajok szerepelnek bizonyos jellemzőikkel együtt. Valójában két adatbázist építettünk fel, mert az előbbi tételek mellett egy másik, önálló adatbázisban a határainkon túl gyűjtött 725 minta adatai szerepnek. Összehasonlító anyagként gyakran kell ezekkel is foglalkoznunk. Tény az, hogy összesen több, mint háromnegyed millió tegzest dolgoztunk fel és vettünk fel adatbázisunkba. Ennek alapján készültek el az aktivitási diagramok, s nagyrészt ennek segítségével - felhasználva egy erre a célra kifejlesztett újabb számítógépes programot - készültek el az elterjedési térképet (ez utóbbi munka számítástechnikai részét is Uherkovich Péter készítette el).
