Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
4. Anyag, módszer és eredmények saját gyűjtéseinkben
NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 29 4.2.1.3. A Közép-Dunántúl A Bakonyban és a Balaton-felvidéken ÚJHELYI (1979) gyűjtött először. A nyolcvanas években a Dunántúli Középhegység több pontján gyűjtöttünk illetve dolgoztunk fel onnét származó fénycsapda-anyagokat. Eredményeinket részben közzétettük (Nógrádi et al. 1991, NÓGRÁDI, UHERKOVICH 1985, UHERKOVICH, Nógrádi 1988). A Balaton és környéke részletes vizsgálata is megtörtént, legfontosabb faunisztikai eredményeinket publikáltuk (Nógrádi, UHERKOVICH 1994a, Uherkovich, Nógrádi 1996). 4.2.1.4. A Dél-Dunántúl a Mecsekkel Mivel munka- és lakóhelyünk az elmúlt évtizedekben Pécs volt, kézenfekvő, hogy a Dél-Dunántúl kutatása kínálkozott a legkönnyebben megvalósíthatónak, és ezért számos érdekes eredményt nyújtó feladatnak. Ezt a helyzeti előnyt kihasználva a Pécsről viszonylag könnyen elérhető élőhelyek csaknem mindegyikét számos alkalommal felkerestük, az általunk gyűjtött anyagnak mintegy harmada a Dél-Dunántúlról származik. Először áttekintettük a dél-dunántúli tegzesek eddig ismert elterjedési adatait a szakirodalom és akkor még csekély számú gyűjtés alapján (NÓGRÁDI et. al. 1985). A részletes vizsgálatok részét képezték a Mecsek kisebb vizei (Nógrádi 1984b, 1987a, Nógrádi, Uherkovich 1991), valamint a Zselic patakjai, halastavai (Nógrádi, Uherkovich 1990). Egy-két kisebb tájegység vagy patak tegzeseivel önálló cikkben foglalkoztunk (Nógrádi, Uherkovich 1988a, Uherkovich, Nógrádi 1992a). Munkánk legjelentősebb részét a dél-dunántúli természetvédelmi területek tegzeseinek rendszeres vizsgálata tette ki. így sorra került a Barcsi Tájvédelmi Körzet (NÓGRÁDI 1985b), a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet (NÓGRÁDI, UHERKOVICH 1992b), a Boronka melléki Tájvédelmi Körzet (Nógrádi, Uherkovich 1992c), a Gemenci Tájvédelmi Körzet (NÓGRÁDI, UHERKOVICH 1999c), valamint a Dráva és vízrendszere (Nógrádi, Uherkovich 1995b, 1998, Uherkovich, Nógrádi 1998). A Dráva vizsgálata napjainkban is folytatódik, elsősorban amiatt, hogy várható egy újabb horvát erőmű építése a magyar határ közelében. E monitoring vizsgálat további, faunisztikai szemszögből is érdekes eredményeket adott, melyeket még nem közöltünk. A felsorolt irodalmi források Somogy megyére vonatkozó adatait és néhány egyéb, újabb előfordulást foglaltuk össze a megyében eddig gyűjtött fajok listájában (Nógrádi, Uherkovich 2001). 4.2.2. Az Északi Középhegység Az Északi Középhegységben, bár rendszeresen nem tudtunk gyűjteni, mégis jelentős számú adattal egészítettük ki elődeink munkáját. Elsősorban az Északi Középhegység területén lévő két nemzeti park - a Bükki és az Aggteleki NP - kutatásában vettünk részt, ezek eredményeit a területeken dolgozó más szakemberekkel közösen tettük közzé (Nógrádi et al. 1994, 1998). Emellett további adatokat is közzétettünk, ezek különböző forrásokból (csekély számú személyes gyűjtés, mások gyűjtései, fénycsapdák) származtak (Nógrádi 1989c, Nógrádi, Uherkovich 1988b, Uherkovich, Nógrádi 1994).
