Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

221

Setodes viridis (Fourcroy, 1785)

Phryganea viridis Fourcroy, 1785, Ént. Paris, p. 356.

6-7 mm. Az előzőhöz hasonló megjelenésű, de még karcsúbb és törékenyebb. Hímje külső ivarlebenye C-alakú, közepén ízesül a potrohhoz. Felső része kanál-alakúan kiszélesedik, erős sertékkel borított. A felső ivarlebeny kicsi pálca, míg a X. szelvény nyúlványa nagy, közvetlenül a phallus felett helyezkedik el. A phallus a többi leptoceridáéhoz képest feltűnően fejlett, erősen ívelt, vége elvékonyodik. A hím potrohfuggelékei és phallusa nagyon változékony (180. ábra: a-f). A nőstény páros lemeze nagy, hátrafelé még szélesedik is, egyenesen levágott. Felső lemeze enyhén felmered, közepe nagyon változó mértékben, U-alakban bevágott; a bevágás kiteijedhet teljes hossza háromnegyedére is, de olyakor csak egynegyedéig nyúlik be (180. ábra: g-1). A Nyugat-Palearktikum nagyobb részén (kivéve a Pireneusi-félszigetet és Észak-Európát) egészen Iránig és Izraelig elterjedt faj, amelyet délkelet felé eltérő alfajok képviselnek (S. viridis huliothica Bots. & Gas., S. viridis iranensis Bots. & Gas., S. viridis bulgaricus Kumanski).

Magyarországon első példányait Magyarszombatfán fogtuk (Nógrádi 1985a). Nyugat-Magyarországon néhány gyenge metapopulációból álló, labilis populáció él. Magyarszombatfáról valószínűleg eltűnt, viszont megtaláltuk a Rábában, Alsószölnöknél, közvetlenül a folyó hazánkba való belépése alatt és ettől a helytől néhány kilométerre, Apátistvánfalva határában (Nógrádi 1985a, 1994, Nógrádi, Uherkovich 1995c). A határ túloldalán, Ausztriában a közelmúltban találta meg Malicky (1997, levélbeli közlése). Az őrtilosi Dráva-ártéren 1999-ben fogtuk első Dráva menti, egyben első déldunántúli példányát. (Elterjedési térkép jl86|). Rajzási ideje rövid június 10. körül jelenik meg és július végéig rajzik.

Leptocerus nemzetség

Leptocerus interruptus (Fabricius, 1775)

Phryganea interrupta Fabricius, 1775, Syst. Ént., p. 307.

6-7 (Jj, illetve 5-6 mm ($). A hím potrohvége feltűnően asszimmetrikus. Külső ivarlebenyének alsó nyúlványa hosszú, hengeres, csaknem egyenes, a végén serte- csomóval, a felső nyúlvány ferdén feláll, jóval rövidebb. Az VIII. potrohszelvény felső nyúlványai közül a baloldali hosszú, hengeres, kissé ívelt, hosszabb a külső ivarlebeny nyúlványánál, a jobboldalinak a hossza ennek felét sem éri el, kifelé hajlik, hegyes. A X. szelvény nyúlványa vékony, hosszú, páros és ugyancsak asszimmetrikus. A phallus igen rövid, kitinizált hegyben végződik (181. ábra: a-e). Nősténye potrohvégén a páros lemez megnyúlt, ferdén levágott, alul lekerekített csúcsban végződik. Az ez alatti lemez alulnézetben megnyúlt háromszög (181. ábra: f-h). Szórványos elterjedésű európai faj, amely délen és északon (Fennoskandinávia) többfelé hiányzik.

Nálunk korábban a Duna-kanyarban gyűjtötték (Zebegény, Nógrádverőce), de újabban nem került elő, valószínűleg eltűnt Magyarországról. (Újhelyi 1971). Egy nemrég megjelent cikk szerint Kiss és társai (1999) Szarvaskőnél fogták. (Elterjedési térkép |l87|). Valószínű, hogy a Duna szennyezett vize ma már nem alkalmas számára, vagy egyszerűen csak olyan ritka, hogy nem kerül szem elé.