Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

219

Setodes nemzetség

Setodespunctatus (Fabricius, 1793)

Phtyganea punctata Fabricius, 1793, Ent. Syst, 2, p. 80.

6-7 mm. Kistermetű, karcsú tegzes, redukált hátsó szárnnyal (4. ábra: B). A hím külső ivarlebenye több ágból áll. Az alsó ág - amely-1. k. hátrafelé áll - széles, sarkos, ebből ívelten feláll egy másik ág (ez szintén kétfelé hasadt), míg a tövéből merőlegesen egy vékony és ugyancsak elágazó nyúlvány mered fel. Felső ivarlebenye jelentéktelen, a X. szelvény nyúlványa egyenes, hátra mered, egyszerű. A phallus ívelt, tövétől - vele párhuzamosan - egy pár titilator fut, amely tulajdonképpen egy serte-pár (179. ábra: a-d). A nőstény potrohúnak felső lemeze rövid téglalap, hátul három tompa karéjban végződik (179. ábra: e-g). A Palearktikumnak csaknem egész területén előforduló faj.

A Dél- és a Nyugat-Dunántúlon elterjedt, ugyanígy a főváros környékén és Szatmár- Beregben is; viszont az Alföld más részein és az Északi-középhegységben nagyon szórványos. (Elteijedési térkép 185). Június elején kezd kelni, július közepén kulminál, egyes példányait még szeptemberben is lehet látni. (Rajzási diagram f76[). Nagyobb folyók jellemző faja, de olykor oxigéndús állóvizekben -is gyakori lehet, pl. némelyik déldunántúli halastó mellett tömegesen fogtuk.

f

179. ábra. A Setodes punctatus (Fabricius, 1793) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c), phallusának oldalnézete (d); nőstényének potrohvége oldalról (e), felülről (f) és alulról (g).

Fig. 179. Male terminal of Setodes punctatus (Fabricius, 1793) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view, as well as phallus lateral view (d); female terminal lateral (e), dorsal (1) and ventral (g) view.