Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

178

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

nőstény IX. és X. szelvényéből alakult nyúlvány oldalnézetben mélyen bevágott, felső lebenye hosszabb az alsónál, felülnézetben középen kis kicsípéssel (141. ábra: d-f). Az Alpokban és a Nyugat-Balkánon él.

Magyarországon ÚJHELYI (1981a) említette elsőként kőszegi előfordulását. A Kőszegi-hegységben és Szőce körül gyakorinak látszik (Nógrádi 1986, 1989d, Nógrádi, Uherkovich 1989). A Zala völgyéből (Csődé) is ismertek ezzel a fajjal azonosított példányai az MTTM gyűjteményében, azonban ezek potrohvégét eltávolították, tehát utólagos ellenőrzésük már nem lehetséges. (Elterjedési térkép [l46|). Őszi faj, imágói októberben és novemberben találhatók. Nappal a patakparti növényeken mászkál, gyakorlatilag röpképtelen.

141. ábra. A Chaetopteryx rugulosa Kolenati, 1848 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f).

Fig. 141. Male terminal of Chaetopteryx rugulosa Kolenati, 1848 lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (!) view.

Chaetopteryx schmidi Botosaneanu, 1957 Tijdschr. Ent. 100., 191-193, Fig. 37-41.

A nevezéktani törzsalakot a Délkelet-Kárpátokból írták le, nálunk nem fordul elő.

Chaetopteryx schmidi ssp. mecsekensis Nógrádi, 1986 H. Malicky, C. Krusnik, G. Moretti & S. Nógrádi, Entomofauna 7 (1), p. 8-10,

Figs. Id, lh, 4a-i.

5-8 mm. Szárnya megrövidült, lekerekített, a testhez képest kicsi; erőteljesen megvastagodott szőrök borítják. Ivarszerve a rugulosa-csoport más fajaihoz hasonlít, azonban a nevezéktani törzsalaktól is konstans bélyegekben különbözik, például a titilatoron lévő