Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

162

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Halesus nemzetség

Halesus digitatus (Schrank, 1781)

Phryganea digitata Schrank, 1781, Enum. Ins. Austr., p. 309.

16-23 mm. Nagy termetű, bamásszürke tegzes jellemző mintázattal. A hím külső ivarlebenye elvékonyodva hátrafelé, felfelé megnyúlt, hátulnézetben egy hatalmas, kitinizált tövis („digitatus”!) látszik rajta, amely a másik két Efa/esus-fajtól biztosan elkülöníti. A felső ivarlebeny kerekded, felül kis szöglete van. A belső ivarlebeny közepén szögben megtörik, széles, felfelé és hátrafelé áll. A phallus vége széles, majd közvetlenül a vége előtt elkeskenyedik és két, kifelé álló kampóra hasad szét. A titilator felfelé hajlik, végén rövid sertecsomó áll hátra (127. ábra: a-c). A nőstény IX-X. szelvényéből kialakult nyúlvány oldalnézetben lehajló csőnek tűnik, alulnézetben hátrafelé keskenyedik, végén résszerű nyílás (127. ábra: d-f). Egész Európában él, kelet felé a Kaukázusig és Észak- Iránig.

Nálunk a Dunántúl nyugati és középső hegyvidékein, valamint az Északiközéphegységben fordul elő. Egyetlen példányt találtunk Magyarszombatfán (sokszáz H. tesselatus Ramb. között, egy újabban közölt szolnoki adata minden valószínűség szerint lelőhely-tévesztés eredménye, ottani előfordulása csaknem teljesen kizárt. (Elterjedési térkép [l3l[). Egyes példányai már júniusban vagy júliusban kikelhetnek, de zömük

szeptemberben, októberben rajzik, egészen november végéig, tehát ezt is őszi fajnak tartjuk.

127. ábra. A Halesus digitatus (Schrank, 1781) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (I).

Fig. 127. Male terminal of Halesus digitatus (Schrank, 1781) lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view.