Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 139 Limnephilus hirsutus (Pictet, 1834) Phryganea hirsutus Pictet, Rech. Phryg., p. 159, Pl. 11, Fig. 10. 9-12 mm. Füstös szürke tegzes, határozott rajzolat nélkül. Nagyon hasonlít a L. tauricus Schmid-re (lásd ott). A hím felső ivarlebenye tojásdad. kisebb, mint a L. tauricus-nál. A középső ivarlebeny két fele elvékonyodik, kifelé hajlik. A titilator vége felé egy kis oldalágon néhány rövid, de erőteljes kitintövis van (105. ábra: a-c). Nősténye X. potroh- szelvényéből alakult csöve oldalról V-; alul- vagy felülnézetben U-alakban bevágott, a felső ivarlebenynek megfelelő kis nyúlvány nagyon apró. Az alsó ivari pikkely mindhárom lebenye t. k. egyforma széles (105. ábra: g-i). Európában (az északi tájak kivételével) és Kis-Ázsiában elterjedt. Nálunk elteijedt, bár közel sem olyan mértékben, mint a L. affinis Curt, vagy L. griseus L., az alföldi tájakon csak nagyon szórványos. (Elterjedési térkép (IÖ8)). Bár kelése korán megindulhat, már április elején, tavasszal csak kevés példányát láthatjuk. Valószínűleg gyorsan diapauzába vonul, viszont ez már július végén megszakad. Szeptemberben, októberben csak néhány elkésett példánya rajzik. (Rajzási diagram [48}). Limnephilus tauricus Schmid, 1964 Opusc. Zool., 73, p. 2-4, Fig. 3-7. 11-14 mm. Nagyon hasonlít a L. hirsutus Pict.-re (lásd ott). A hím felső ivarlebenye kerekded, nagyobb, mint a L. hirsutus-nál. A középső ivarlebeny hátulnézetben háromszög alakú, csúcsa kissé kifelé görbül. A titilator vége felé egy kis oldalágon legfeljebb gyenge és rövid kitintövisek vannak (105. ábra: d-f). Nősténye X. potrohszelvé- nyéből kialakult csöve széles, felülnézetben V-alakban kissé bevágott, a felső ivarlebenynek megfelelő kis nyúlvány hosszú, felülről két hegyes búbként látható. Az alsó ivari pikkely középső lebenye keskenyebb, de hosszabb az oldalsóknál (105. ábra: j-1). Általános elterjedése hiányosan ismert, a Limnofauna csak a Kelet-Balkánról, a Német- Lengyel-síkságról és Kis-Ázsiából mutatja (Botosaneanu, Malicky 1978), Nagy- Britanniában is él, s újabban Írországban találták meg (O’Connor, Bond 1995). Lehetséges, hogy nálunk korábban elkerülte a trichopterológusok figyelmét ez a ritka faj, ugyanis először csak Chantaramongkol (1983) közölte a Dunakanyarból (Verőcéről), később a Bükk déli előterében működő egyik fénycsapda fogott egy példányt (Uherkovich, Nógrádi 1990), majd Jósvafőről kaptunk egy fénycsapda anyagából egy további példányt (Nógrádi 1988a). Nálunk rendkívül ritka, a felsoroltakon túl további példányokról egyelőre nem tudunk. (Elterjedési térkép |l!8|).
