Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
128 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Ecclisopteryx nemzetség Ecclisopteryx dalecarlica Kolenati, 1848 Gen. Spec. Trich., 1, p. 25, 33, 75, Pl. 1, 2, 13. A Trichoptera World Checklist-bcn az Ecclisopteryx guttulata Pict. alfajaként szerepel. 10-13 mm. Közepes méretű, sárgásbarna tegzes. AIX. szelvény hátoldalán egymás felett két szemcsézett mező alakult ki. A külső ivarlemez aránylag kicsi, végén kis csúccsal. Felső ivarlemeze kicsi, kerekded (94. ábra: a-c). A nőstény alsó ivari pikkelye jól fejlett, két oldalsó lebenye megvastagodott, a középső lebeny jóval karcsúbb és rövidebb. A felső nyúlvány széles, kétcsúcsú, közepén kissé bemetszett (94. ábra: d-g). Közép- és északeurópai faj, a Balkánon is megtalálták. (Ezzel szemben az E. guttulata Pict. nyugat-, közép- és dél-európai). A Mátra Múzeum gyűjteményében találtunk egy korábban meg nem határozott szilvásváradi példányt (Nógrádi 1988a, 1989b), míg egy további példányt Jósvafőről ismerünk Oláh J. korábbi, nem publikált anyagából (Nógrádi et al. 1998). (Elterjedési térkép |97Í). Szlovákiában gyakori, hegyi patakok mentén sokszor fogtuk (Nógrádi, Uherkovich 1987). Nappal és éjjel egyaránt aktív. e 9 94. ábra. Az Ecclisopteryx dalecarlica Kolenati, 1848 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e), alulról (f) és hátulról (g). Fig. 94. Male terminal of Ecclisopteryx dalecarlica Kolenati, 1848 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e), ventral (f) and caudal (g) view. Ecclisopteryx madida (McLachlan, 1867) Halesus madida McLachlan, 1867, Stettin ent. Zeit., 28, p. 53. 10-13 mm. Az előzőhöz hasonló habitusú és nagyságú faj. A IX. szelvény hátoldalán egy hosszúkás mező szemcsézett. A külső ivarlebeny oldalnézetben elvékonyodik és kis bunkóban végződik, amely szemcsésen kitinizált. A felső ivarlebeny viszonylag nagyobb,