Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

126

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Drusus biguttatus (Pictet, 1834)

Phryganea bigutatta Pictet, 1834, Rech. Phiyg., p. 144, Pl. 11, Fig. 5.

9-14 mm. Sziirkásbama, közepes nagyságú. A hím IX. szelvényének búbja finoman szemcsézett. A külső ivarlebeny megnyúlt, tövi része vastag. A felső ivarlebeny kicsi. A belső ivarlebeny kaudális nézetben rövid, vaskos. A phallus karcsú, s ugyancsak karcsú a három kitinizált tövisben végződő titilátor is, amely a phallusnál hosszabb (92. ábra: a-c). Nősténye felső nyúlványa két háromszögben végződik, alsó ivari pikkelyének középső lebenye igen rövid (92. ábra: d-f). Közép-európai faj, amely az Alpokban és az azt körülvevő hegyvidékeken, valamint a Balkán félszigeten él.

Először Sátori (1937) említi Magyarországról (Bükk-hegység), azonban ezt az előfordulást Újhelyi (1974) nem látja bizonyítottnak. Ennek ellenére Kiss (1979) felvette a bükki faunajegyzékbe, amely adatot később - bizonyítópéldány híján - a bükki összefoglaló megírásakor kénytelenek voltunk figyelmen kívül hagyni (Nógrádi et al. 1994). Azonban a hazai faunajegyzékből mégsem kell törölnünk, ugyanis Oláh János az Aggteleki Nemzeti Park területén megfogta (Nógrádi et. al. 1998). Mi ezt a példányt sem láttuk, s H. Malicky (levélbeli közlés 2002. elején) kevéssé tartja valószínűnek azt az előfordulást. Jelenleg ez az egyetlen ismert, bár kissé kétséges hazai lelőhelye. (Elterjedési térkép |95|).

92. ábra. A Drusus biguttatus (Pictet, 1834) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f).

Fig. 92. Male terminal of Drusus biguttatus (Pictet, 1834) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (Í) view.