Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Somlyay Lajos: Adatok a Villányi-hegység és környéke flórájához, különös tekintettel a gyomokra. - Contributions to the flora of the Villány Hills and the adjacent areas (South Hungary), with specieal regard to weeds.

86 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) szal sok olyan folt nélküli levelű, gyakran feltűnően elálló vállkaréjú tövet figyeltem meg, amelynek tökocsánya jóval rövidebb a levélnyélnél, spatha-j a jócskán meghaladja a 12 cm-t, a spadix nem éri el a spatha hosszának felét. Az ilyen bélyegkombinációjú (vö. PRISZTER, BORHIDI 1967) példányok közül egyet begyűjtöttem: clava-ja elég rövid (2 cm körüli), porzói bíborlilásak, gumója egyértelműen felfelé, s nem vízszintesen álló. A felsorolt bélyegek egy része (tőkocsány-, spatha- és spadix-hossz) tehát az A. maculatum L.-re, más része (clava-hossz, porzószín, gumóalak) inkább az Л. alpinum Schott et Kotschy-ra jellemzőek, legalábbis TERPÓ dolgozatai (1973, 1979) alapján. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki Lőkös Lászlónak, aki a terepi munkában igen nagy segítségemre volt. Dénes Andreának a szakirodalmi segítségért, dr. Pintér Istvánnak és dr. Vida Gábornak az Asplenium adiantum-nigrum L. meghatározásáért tartozom hálával. Irodalom BORHIDI A., KEVEY В., О. KOVÁCS ZS., SZÁRAZ P., SZOLLÁT Gy. (1990): Jelentés „A nagyharsányi Szársomlyó-hegy természetvédelmi területének komplex kutatása" с. OKTH támogatású kutatási téma keretében 1987-90-ben végzett munkáról. - OKTH, Budapest (kézirat). BOROS Á. (1961): Florisztikai jegyzetek (útinapló). MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény, Budapest (kézirat). BUCZKÓ K., RAJCZY M. (1989): Contributions to the flora of the Hungarian caves II. Flora of three caves near Beremend, Hungary. - Studia Bot. Hung. 21: 13-25. CZIMBER Gy., KARAMÁN J„ TAMÁS I. (1994): A selyemmályva (Abutilon theophrasti). - Agrofórum 1994 (6): 18-27. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 40 (1995): 5-8. DÉNES A. (1997): A Villányi-hegység vegetációja. Botanikai-természetvédelmi állapotfelmérés I. Szársomlyó és Fekete-hegy. - DDNP Igazgatóság, Pécs (kézirat). DÉNES A. (1998): Ritka és védett fajok a Villányihegység sziklagyep-, sztyeprét- és rét-társulásaiban. - Előadás- és poszterössze-foglalók, Lippay János Tud. Ülésszak, KÉE, Budapest, pp.12-13. ERDŐS P., TERPÓ A. (1982): Az őszi vadzab (Avena sterilis L. subsp. ludoviciana [Durieu] Nymán) Magyarország új terjedő gyomnövénye. Kertgazdaság 14 (2): 53-60. HORVÁT A. O. (1942): A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete. - A Ciszterci Rend kiadása, Pécs, 160 pp. HORVÁT A. O. (1957): Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához. - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 1957: 163-180. HORVÁT A. O. (1975): Pótlások és kiegészítések „A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete" ismeretéhez I. (1942-1971). - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 17-18 (1972-1973): 15-32. HORVÁT A. O. (1976): Pótlások és kiegészítések „A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete" ismeretéhez, 1942-1971. [III.] - Dunántúli Dolgozatok (Pécs) 10: 23-46. HORVÁT A. O. (1977): Pótlások és kiegészítések „A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete" ismeretéhez 1942-1971. [II.] - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 19 (1974): 37-55. HORVÁT A. O., PAPP L. (1965): A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérés eredményei. - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 1964:43-56. HUNYADI K. (1988): Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 484 pp. KEVEY B. (1983): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. - Bot. Közlem. 70 (1-2): 19-23. KEVEY B. (1985): Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 29 (1984): 23-28. KEVEY B. (1987): A Villányi-hegység bükkösei. - A Janus Pannonius Múzeum Évk. 30-31 (198586): 7-9. KUN A. (1995): Az Astragalus vesicarius L. subsp. albidus (W. et К.) Jáv. új előfordulása a Villányi-hegységben. - Bot. Közlem. 81 (2): 191-194.