Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Horváth Győző: A gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteiből kimutatott kisemlős-összetétel tájökológiai szempontú értékelése a Villányi-hegység mentén. - Landscape ecological assessment of the small mammal fauna of the Villány Hills, South Hungary, as inferred from barn owl (Tyto alba) pellets
Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sorozat 10 407-416 Pécs, 2000 A gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteiből kimutatott kisemlős-összetétel tájökológiai szempontú értékelése a Villányi-hegység mentén HORVÁTH Győző HORVÁTH, Gy.: Landscape ecological assessment of the small mammal fauna of the Villány Hills, South Hungary, as inferred from barn owl (Tyto alba) pellets. Abstract. The habitat patch patterns of 5 areas measuring 1600x1600 m each, in the neighbourhood of 5 selected villages along the Villány Hills were analysed based on aerial photographs. From prey lists compiled on the basis of barn owl pellets, niche breadth and niche overlap between nesting site pairs were calculated for each sampling site. For the comparison of patch patterns we calculated percentage patch overlap, the highest and lowest values of which were 80.59% and 51.47%, respectively. The analysis of niche overlap as a function of patch overlap revealed positive linear correlation between these variables. Due to the low number of sampling sites these correlations were not significant, yet they indicate that the similarity of landscape patterns is related with the composition of small mammals acting as possible prey items for the barn owl. Bevezetés A térbeli heterogenitás az egyik legalapvetőbb tényező, amely hatással van a populációs, valamint a közösségi folyamatokra, és ezen heterogenitás hatása leginkább az ember alakította tájakban, azok élőhely együtteseiben figyelhető meg (KOZAKIEWICZ 1983). Ezért a habitat foltossága, a tájökológiai léptékű heterogenitás, mint élőhelyi kényszer a mai ökológiában egyre kutatottabb, aminek vizsgálata az elméleti modellek és azok gyakorlati alkalmazásával a kisemlősök kapcsán is gyorsan fejlődik (pl. KOZAKIEWICZ et al. 1999, DELATTRE et al. 1999). A hazánkban most kiépülő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer országos programjában az „emlős objektumok" között kiemelten vizsgálandók a kisemlősök (CSORBA és PECSENYE 1997), mivel számos faj védett, vörös könyves, valamint populációik fontos szerepet töltenek be a különböző ökoszisztémák közösségi struktúráiban, táplálékhálózataiban. A limitáló háttérváltozóik megváltozása révén denzitásukban, valamint a közösségeik szerkezetében bekövetkező változások indikálják környezetük esetleges leromlását (degradáció, fragmentálódás, urbanizációs hatás). A gyöngybagoly köpeteinek elemzése a legalkalmasabb arra, hogy egy adott település, mint költőhely körüli mozaikos vadászterület kisemlőseit indirekt kimutassuk. Ebben a megközelítésben alapvető kérdés, hogy a különböző költőhelyek tájmintázata hatással van-e a kimutatható kisemlős közösség összetételére. Ennek alapján jelen dolgozatban a Villányi-hegység mentén kiválasztott 5 település kisemlős adatait tájökológiai szempontból, az élőhelyfoltok analízise alapján elemeztük. Az 5 vadászterületet mind a foltok összetétele, mind a kisemlősök abundancia értékei alapján összehasonlítottuk, valamint megvizsgáltuk, hogy a gyöngybagoly táplálékából számítható niche-szélesség és niche-átfedés értékeket meghatározza-e az adott költőhely körüli táj mintázat.
