Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

230 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) évtizedeiben a Dráva mente - beleértve a Barcsi Tájvédelmi Körzetet is - zoológiai kutatása mutathatott fel igen jelentős eredményeket (UHERKOVICH, 1978, 1981, 1983, 1985, 1995, 1998), illetve a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben is zajlott egy három éves kutatási program, viszonylag szerényebb eredményekkel (UHERKOVICH, 1992). A gyűjteményekben található, a Villányi-hegység területről és környékéről származó legkorábbi példányok 1872-ből valók. Ezeket FRIVALDSZKY János és PÁVEL János gyűjtötték. Sajnálatos, hogy az általuk megadott gyűjtési helyek (Mecsek: Harkányierdő, Mecsek: Villányi-erdő) napjainkban már nem azonosíthatók pontosan.

1 1877-ben BÍRÓ Lajos kutatott a „Harsányi-hegyekben" (KAUFMANN, 1914), de az átnézett rovargyűjteményekben nem találtam általa gyűjtött példányokat. A későbbiek folyamán HORVÁTH Géza 1926-ban Harkány és Siklós környékén, majd 1928-ban STILLER Viktor Harkányfürdő környékén gyűjtött. Az ötvenes években KASZAB Zoltán SZÉKESSY Vilmos társaságában tett több napos gyüjtőutat a területen, jelentős anyaggal gazdagítva a pécsi Janus Pannonius Múzeum, illetve a Természettudományi Múzeum (Budapest) gyűjteményeit. Erre az időszakra estek GEBHARDT Antal gyűjtései is, amelyek meghatározó referenciaanyagot jelentenek a jelenkor számára. Ezt követően elsősorban UHERKOVICH Ákos és HORVATOVICH Sándor gyarapította a pécsi múzeum gyűjteményét. Szórvány gyűjtéseket végzett még a területen KAUFMANN Ernő, MÓCZÁR László, TOPÁL György és MURAI Éva. 1999-ben kezdődött a „Villányi-hegység botanikai és zooloógiai alapfelmérése" kutatási program, amelynek során HORVATOVICH Sándor és SÁR József végeztek szisztematikus koleopterológiai gyűjtéseket. Kiemelt hangsúly fektettek a különböző élőhelyeken végzett rostálásos gyűjtésre, több ritka levélbogárfaj példányát gyűjtve ezzel a módszerrel. Az adatok forrása és megjelenítése Jelen feldolgozás során a Janus Pannonius Múzeum (Pécs), illetve a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) gyűjteményeiben őrzött levélbogáranyag került meghatározásra. A feldolgozott anyag nagyobb hányada a Janus Pannonius Múzeum tulajdona. Az adatközlő fejezetben a teljes fajnév és a leíró után a területről származó levélbogár példányok gyűjtési adatai következnek. A gyűjtési helyet a gyűjtési idő, a gyűjtési mód, majd a gyűjtő nevének rövidítése követi. A példányszám szögletes zárójelben következik. Ha a példány a Magyar Természettudományi Múzeumban található, azt az „(MTM)" rövidítés jelöli az adatsor végén. Az egyes tételekhez tartozó adatsorokat pontosvessző választja el egymástól. Számos esetben a cédulákon hiányos adatok szerepelnek, esetenként pedig a gyűjtők az egyes konkrét gyűjtési helyeket nem sorolták közigazgatási egységhez. Sokszor csak a tájegység megnevezése szerepel a cédulákon, annak feltüntetésével, hogy a példányt az adott tájegység melyik világtáj szerinti oldalán gyűjtötték (pl. Villányi-hgs., Harsányi-h. D., Tenkes É.). Az egyes példányok jövőbeni azonosíthatósága végett minden esetben ha hibás, vagy hiányos is! - a cédulákon szereplő adatokat vettem fel a jegyzékbe. Igaz, a Baranya megye földrajzi neveit közreadó kötetben (PESTI, 1982) megtalálható a Harkányi-erdő, amely Harkánytól délre terül el, illetve a Villányi-erdő, Beremend és Villány települések között, de csak feltételesen állítható, hogy FRIVALDSZKY János és PÁVEL János ezeken a helyeken gyűjtöttek.