Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Ádám László: A Villányi-hegységben gyűjtött holyvák (Coleoptera: Staphylinoidea) - Rove beetles (Coleoptera: Staphylinoidea) collected int he Villány Hills, South Hungary.

ÁDÁM L.: A VILLÁNYI-HEGYSÉGBEN GYÚJTOTT HOLYVÁK (COL., STAPHYLINOIDEA) 195 Omaliinae (MacLeay, 1825) Omalium caesum Gravenhorst, 1806 - Bisse, Tenkes, 1977. II. 13., 1979. IX. 13., 1979. IX. 28., HS., 1980. V. 20., HS. és SJ., 1980. VI. 5., 1980. VI. 12., 1980. VI. 14., 1986. V. 5-VII. IL, HS., rostálás, 1978. IX. 28., HS., talajcsapdázás, 1986. III. 27-V. 5., HS., tölgyes, 1979. IX. 13., HS.; Nagyharsány, Fekete-hegy, rostálás, 1978. III. 14., HS. és SJ., Szársomlyó, talajcsapdázás, 1978. III., LI., hársas, rostálás, 2000. II. 10., HS. és SJ.; Vokány, Gombáshegy, 1998. III. 18., DGy., HS. és SJ. Omalium cinnamomeum Kraatz, 1858 - Bisse, Tenkes, 1980. VI. 5., 1980. VI. 12., HS.; Nagyharsány, Szársomlyó, talajcsapdázás, 1978. VII., LI. Omalium cursor (О. F. Müller, 1776) [Staphylinus rivularis Paykull, 1789] - Bisse, Tenkes, 1979. IX. 13., 1980. VI. 5., 1980. VI. 12., HS., tölgyes, 1979. IX. 13., HS.; Nagyharsány, Szársomlyó, talajcsapdázás, 1978. VIL, LI.; Siklós, Vízügyi bánya, darázsfészekből, 1998. XI. 4., DGy., HS. és SJ. Acrulia inflata (Gyllenhal, 1813) - Bisse, Tenkes, 1980. V. 20., HS., korhadt fából, 1999. X. 28., HS. Xylostiba bosnica (Bernhauer, 1902) - Nagyharsány, Fekete-hegy, 1978. III. 14., 1979. X. 27., HS. és SJ.; Villánykövesd, Fekete-hegy, 1979. XI. 3., HS. Eusphalerum testaceum (Gravenhorst, 1806) [Omalium sorbi Gyllenhal, 1810] - Nagyharsány, KE. Xylodromus heterocerus Fiori, 1900 [Staphylinus pygmaeus auct., nec Paykull, 1800; Omalium testaceum Erichson, 1840, nec Gravenhorst, 1806] Bisse, Tenkes, 1980. VI. 12., HS. Lathrimaeum atrocephalum (Gyllenhal, 1827) Bisse, bükkös, talajcsapdázás, 1986. III. 27-V. 13., HS., Tenkes, 1979. IX. 28., 1986. III. 27-V. 5., HS., avarból, 1977. II. 18., HS., 1991. V. 3., SJ., korhadt fából, 1999. X. 22., HS., talajcsapdázás, 1977. II. 18-III. 8., 1986. III. 27-V. 5., HS., gyertyános, rostálás, 1999.

1. 24., HS. és SJ., tölgyes, 1979. IX. 13., HS.; Csarnóta, Kis-hegy, gyertyános, rostálás, 1999. I. 29., HS. és SJ.; Nagyharsány, Fekete-hegy, 1978. III. 14., HS. és SJ., 1979. XI. 3., HS., rostálás, 1978. III. 14., HS. és SJ., Szársomlyó, avarból, 1977. Ш. 24., HS., talajcsapdázás, 1978. V., LI. Acidota cruentata Mannerheim, 1831 - Bisse, Tenkes, 1986. III. 27-V. 5., HS. Lestevella longoelytrata (Goeze, 1777) Nagyharsány, KE. Megarthrinae (Joy, 1932) Pteronius atomarius (Erichson, 1840) - Bisse, Tenkes, 1980. VI. 5., HS. Pteronius brachypterus (Fabricius, 1792) Bisse, Tenkes, 1977. II. 13., 1979. IX. 28., 1980. VI. 12., HS. Pteronius laevigatus (Hochhuth, 1871) [Omalium macropterum auct., nec Gravenhorst, 1806; Proteinus macropterus var. fallax Mulsant et Rey, 1878; Pteronius serrifer Muona, 1977] Nagyharsány, Szársomlyó, hársas, rostálás, 2000. II. 16., HS. és SJ. Pteronius ovális (Stephens, 1834) - Bisse, bükkös, talajcsapdázás, 1986. III. 27-V. 13., HS., Tenkes, 1977. П. 13., 1980. V. 20., 1986. III. 27-V. 5., HS., 2000. V. 3., HS. és SJ.; Nagyharsány, Szársomlyó, 1975. IV. 8., HS. Micropeplinae (Leach, 1815) Micropeplus marietti Jacquelin du Val, 1857 Bisse, Tenkes, 1980. VI. 12., HS.; Nagyharsány, Szársomlyó, talajcsapdázás, 1978. V., LI. Faunisztikai értékelés A Villányi-hegység mészkőből és dolomitból álló alacsony vonulata hazánk legdélebben fekvő hegyvidéke. Szárazföldi éghajlatában jelentős szerepet játszanak a mediterrán módosító hatások: a tél itt viszonylag enyhe, a csapadék évi eloszlása kedvező. A hegység földrajzi helyzete, éghajlata, kőzetei és talajai elsősorban a melegkedvelő növény- és állatfajok előfordulásának kedveznek, az északi lejtőkön azonban - az alacsony fekvés ellenére - nedvességkedvelő elemek is jelentős számban találhatók. Mindez a terület kedvező csapadékjárásának köszönhető. A hegység klímazonális erdeje a cseres kocsánytalan tölgyes, a meredek, köves-sziklás oldalakat azonban nagyrészt extrazonális növénytársulások borítják. A délre néző lejtőkön sziklagyepek, bokorerdők mozaikja, az északi oldalakon cseres tölgyesek, sziklaerdők, gyertyános tölgyesek, bükkösök tenyésznek. A hegy lábak lösztakaróját az emberi kultúra már régen birtokba vette. Az egykor itt élő eredeti növényzetből - pusztagyepek, lösztölgyesek, melegkedvelő tölgyesek - mára lényegében már semmi sem maradt. A löszös lejtőkön