Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Szinetár Csaba és Lajos Lilla: A Szársomlyó pókfaunisztikai (Araneae) kutatásának eredményei. - Faunistical results of the investigation of the spider fauna (Araneae) of Szársomlyó Hill, Villány Hills, South Hungary

SZINETÁR CS. & LAJOS L.: A SZÁRSOMLYÓ PÓKFAUNISZTIKAI KUTATÁSA 135 1. ábra - Fig. 1. Nemesia pannonica, Herman, 1879 Atypus fajok - A vizsgálatok során mindhárom európai Atypus faj előfordulását sikerült igazolni a Szársomlyón. A korábbi vizsgálatokban a Tenkesröl csak az A. affinis (LOKSA 1966), a Szársomlyóról pedig az A. piceus volt ismert. Az Atypus fajokról tudott, hogy kolóniaképzők. Több szerző vegyes kolóniákról is beszámol. A három faj együttes előfordulását NOFLATSCHER közli Dél-Tirolból hasonló xeroterm élőhelyről (1991). KROPF és munkatársai Dél-Ausztiából számolnak be az A. piceus és A. muralis közös kolóniájáról (1994). Az 1999-ben talajcsapdával fogott egyedszámok (6 db A.muralis, 4 db A. piceus, 1 db A. affinis), valamint Kékesi és Segesdi dolgozatában szereplő adat (8 db A piceus) alapján megállapítható, hogy az A piceus és A. muralis lehet a Szársomlyón is a két gyakoribb faj, de mellettük az ország számos egyéb pontján gyakori és általánosan elterjedt A. affinis is jelen van a hegyen. A lejtősztyepben, illetve löszgyep foltokban, a déli lejtő alacsonyabb térszintjein vizuális kereséssel is megtalálhatók a gyepben a fajok jellegzetes lakócsövei. Trichoncus auritus (L. Koch, 1869) (syn. T. kulczynskii Miller, 1935) - Közép-, és dél-kelet Európa száraz, sziklai gyeptársulásaiból ismert faj (THALER 1991). Magyarországról korábban BALOGH és LOKSA (1947) Budapestről (Hármashatárhegy), valamint LOKSA (1988) a Pilisből jelezte. Négy nőstény és két hím példányát őszi időszakban gyűjtöttük motoros rovarszívóval a lejtősztyepp-sziklagyep komplexben.(1999. X. 29). Xysticus embriki Kolosváry, 1935 - A faj Magyarországtól Kazasztánig fordul elő (MARUSIK, LOGUNOV 1995). Elterjedésének északi határa Szlovákia (MILLER 1971). A szársomlyói populáció abból a szempontból is jelentős, hogy a holotípusa is innen származik. A Szársomlyón kívül, eddig Magyarországról csak a Sas-hegyről ismert (BALOGH 1935). A közelmúltban végzett sas-hegyi gyűjtések során is több példányban előkerült (leg. Samu, Szinetár 1995-1999.). Meglepő, hogy LOKSA (1966) tenkesi, illetve Kékesi és Segesdi szársomlyói gyűjtéseiben nem szerepel. Saját gyűjtéseink során három