Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Horváth Gy.: A kisemlősfauna elevenfogó csapdázásos vizgálata a Mattyi-tó mellett (Baranya megye). - Live trapping investigation of the small mammal fauna in the neighborhood of the Matty Lake, Co. Baranya (South Hungary)
502 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Anyag és módszer A Mattyi-tó mellett kiválasztott vizsgálati területünk valószínűleg egykor legeltetett gyep volt, amit jelenleg nem művelnek, nem kaszálják és teheneket sem legeltetnek. így a magasabb aljnövényzet és a terület érintetlensége kedvezőbb kisemlőscsapdázást biztosított. Egy része üde gyomosodó rét, magas növésű füvekkel, mint Alopecurus pratensis, Poa pratensis, Dactylis glomerata, valamint bolygatást jelző és elviselő fajokkal, mint Daucus carota, Cichorium intybus, Rumex crispus. A gyep alsó szintjében pedig a Trifolium repens, Lolium perenne, Cruciata ciliata, Taraxacum officinale, Galium verum jellemző. A kijelölt terület dél-nyugati része nedvesebb, ahol a Typha latifolia, Juncus effusus és sások (Carex vulpina, Carex hirta, Carex acutiformis) is megjelennek Mentha longifolia, Mentha arvensis, Rorippa austriaca, Crisium vulgare, Rannunculus repens társaságában. A csapdázással lefedett terület északi, észak-nyugati részén agresszív tájidegen gyom is megtelepedett, mint a Solidago gigantea és nagy mennyiségben van jelen a Sambucus ebulus, melyek sűrű, magasabb borítottságot adnak. A mintavételi csapdaháló megközelítőleg 1,13 ha-nyi területet fedett le. Fából és műanyagból készült dobozcsapdákat használtunk, melyek alkalmazhatóságának vizsgálatáról HORVÁTH (1996) és HORVÁTH et al. (1996) munkája számol be. A csapdázásnál egy denzitásbecslésre kidolgozott módszert alkalmaztunk, amely egy kör sugaraként helyez el 16 vonal transzektet, így a csapdasorok koncentrikus köröket is alkotnak ("trapping web desing") (ANDERSON et al. 1983; WILSON és ANDERSON 1985; BUCKLAND et al. 1993). A csapdasorok 22,5 °-os szögben helyezkednek el, a sugarak 20 csapdát tartalmaznak egymástól 3 m-es távolságban, így a keletkezett kör átmérője 120 m. Összesen tehát 320 élvefogó csapdát helyeztünk el a területen (1. ábra). Csalétekként szalonnát és gabonamagvakat használtunk. A mintavételt két 6 éjszakás csapdázási periódusban végeztük. A csapdák 1997. VII. 28.-tól VIII. 1. reggeléig, valamint 1997. VIII. 30.-tól IX. 5. reggeléig működtek, így a csapdák mennyiségéből adódóan ez az intervallum 3840 csapdaéjszakát jelentett. Csapdaellenőrzést naponta kétszer (7 00 , ül. 20 00 órai kezdettel) végeztünk. A reggeli ellenőrzés után a nyári meleg miatt a csapdákat csak П 00-!^ 00 óra között állítottuk fel élesre. A megfogott állatok egyedi jelölésére az első lábujjperc eltávolítását alkalmaztuk és az állatok alábbi adatait vettük fel: faj, ivar (nőstényeknél esetleges graviditas, laktálás) és tömeg. A napi fogási adatokat Manly-Parr-féle fogásnaplóban rögzítettük, ahol külön jelöléssel látjuk el az elsőként megfogott (x ; ), a visszafogott egyedeket (y;), valamint azokat, melyeket nem fogtunk meg, de jelenvoltak a populációban (z,). A csapdázott fajok populációi méretének időbeni változását e három adat alapján a minimum ismert egyedszámok ("minimum number alive" = MNA) (BOONSTRA és KREBS 1978; BOONSTRA és RÓDD 1984; HALLE 1991) segítségével kísértük figyelemmel.
