Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Purger J.: A Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős (Mammalia) faunája, gyöngybagoly (Tyto alba [Scopoli, 1769]) köpetek vizsgálata alapján. - Small mammal fauna of the region of Dráva river in county Somogy (Hungary), obtained by barn owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis

PURGER, J. J.: A DRÁVA MENTE SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁNAK KISEMLŐS (MAMMALIA) FAUNÁJA 493 Mivel a köpetek túlnyomó részének a korát nem lehetett biztosan meghatározni, csak az egész köpeteket gyűjtöttük be és dolgoztuk fel. Szétbontásukat száraz technikával végeztük (SCHMIDT 1967, MIKUSKA et al. 1979). A kisemlósök meghatározása a koponya, az alsó állkapocs és a fogazat csonttani bélyegei alapján történt (Ács 1985, KRYSTUFEK 1985,1991, MÄRZ 1972, NIETHAMMER, KRAPP 1978,1982,1990, SCHMIDT 1967, ÚJHELYI 1989, ZÖRÉNYI 1990, YALDEN 1977, YALDEN, MORRIS 1990). A Sylvaemus szubgénuszba tartozó fajok meghatározásánál TVRTKOVIĈ (1979) módszerét követtük, és a sérülések miatt meghatározhatatlan példányok Apodemus sp.-ként szerepelnek a táblázatokban (2., 3. táblázat). A Neomys génuszba tartozó két faj (N. anomalus, N. fodiehs) elkülönítését TVRTKOVIC et al. (1980) által leírt módon végeztük. A Mus és Rattus génuszba tartozó, a csonttani bélyegek alapján nehezen határozható vagy sérült példányok Mus sp. és Rattus sp.-ként kerültek a fajlistákra (2., 3. táblázat). Az emlósfajok magyar neveit BÁLDI et al. (1995) munkája alapján használtunk. Az anyagból előkerült madarak nem lettek fajra meghatározva. A kétéltű- és rovarmaradványokanyok meghatározásánál pedig PAUNOVIĈ (1991) és MÓCZÁR (1984) határozóját használtuk. Eredmények A Dráva mente Somogy megyei szakaszán, a 11 UTM négyzetnek megfelelő terület (1., 2. ábra) részletes átkutatása során 35 lelőhelyről kerültek elő gyöngybagoly köpetek. A lelőhelyek helyszínei 14 esetben (40%) templomtornyok és padlások, 9 esetben (26%) istállók, a többi 12 esetben (34%) pedig más jellegű épületek voltak (1. táblázat). Összesen 2180 gyöngybagoly köpetet gyűjtöttünk be, melyekből 7530 zsákmányállat maradványai kerültek elő (1. táblázat). Egy köpetben átlagosan 3,45 zsákmányállat volt. A köpetekben a kisemlősök domináltak (98,5%). A madár, kétéltű és rovarmaradványok pedig a zsákmányállatoknak mindössze 1,5%-át tették ki (2a., 2b. táblázat). A madarak zöme énekesmadár (Passerifomes) volt. Kétéltű maradványok csak egy köpetben voltak, mégpedig egy barna ásóbéka (Pelobatesfuscus) koponyamaradványai a Taranyról származó anyagban (2a. táblázat). Rovarmaradványokat három esetben találtunk. A berzencei 9-es mintából lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa), a bolhói 14-es mintából nagy lisztbogarak (Tenebrío molitor), a somogytarnócai 24-es mintából pedig sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis) maradványai kerültek elő (2a., 2b. táblázat). Az emlősök 42,79%-a a rovarevők (Insectivora), 0,13%-a a denevérek (Chiroptera), 57,08%-a pedig a rágcsálók (Rodentia) rendjébe sorolható. A gyöngybaglyok emlős táplálékának 42,76%-át a cickányfélék (Soricidae), 0,03%-át a vakondfélék (Talpidae), 0,13%-át a simaorrú denevérek (Vespertilionidae), 35,94%-át a pocokfélék (Arvicolidae), 20,79%-át az egérfélék (Muridae), 0,35%-át pedig a pelefélék (Myoxidae) családjába tartozó fajok egyedei alkották (2a., 2b., 3. táblázat). A köpetekből előkerült emlősök családonkénti százalékos megoszlása az egész vizsgált területen hasonlónak mondható (3. ábra).