Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Fenyősi L.: A kis csér (Sterna albifrons Pall.) költőhelyei Magyarországon. - Nesting sites of the little tern (Sterna albifros Pall.) in Hungary
466 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) év tavaszán meggyőző érvekkel sikerült elérnem azt, hogy a kis cséreknek megkegyelmeztek. Meg is volt a várva-várt eredmény: négy pár érkezett ebből a gyönyörű kis madárkából és mind a négy pár le is fészkelt." BERETZK (1940) ugyanitt további alkalmi fészkeléseket említ: „1930. július 1-én, tehát fészkelési idő alatt Kleiner Endre Csallóközben csoportosan figyelte meg őket", illetve „1935. július 25-én Kiskunhalastól 12 kilométernyire levő Harka-tónál Vasvári Miklós egy pár fészkelését állapította meg. A talált egyetlen fiókát meggyűrűzte". VERESS (1941) ismét a Paks határában 1934-ben fészkelt kis csérekről ír, de újabb információt nem ad írása. BERETZK (1955) a szegedi Fehértavon megfigyelt utolsó kis csér fészkelésekről a következőket írja: „...a kopár szikzátonyok eltűnésével rendszeresen fészkelő ritka madár, eltűnésével is számolnunk kell. 1948-ban 6-7 pár, 1949-ben 3 pár, 1950-ben 2 pár, 1952ben 3 pár, 1953-ban 2 pár fészkelt. 1954-ben 2 pár kísérletezett fészkeléssel, egyik tojó le is tojt, a halastó vízárasztásával fészkelő területüket elhagyták". BANKOVICS (1971) a Tömörkény melletti Csaj-tavon bizonyította sikeres fészkelését: „A kiscsér tehát 1970 nyarán sikeresen költött a Csaj-tavon, a küszvágó csérek (Sterna hirundó) telepétől külön. Költőhelye jövőre elárasztás alá kerül, így újbóli megtelepedése itt nem várható ...". Ugyanő (BANKOVICS 1984) közli: „1976-ban a Hortobágyi Nemzeti Park területén sikertelenül költött". Ezt követően nincs fészkelési adata, RAKONCZAY (1990) szerint „eltűnt faj, újabb megtelepedésének kis valószínűsége" van. A drávai adatok összefoglalása (1992-1997) Első alkalommal 1992. VIII. 19-én láttunk kis cséreket a folyónál, ekkor Bélavár határában egy drávai zátonynál küszvágó csérekkel (Sterna hirundo) együtt mozgó 2 pld.-t észleltünk (BÉCSY et al. 1995). Ezen a zátonyon fészkelésnek nem volt nyoma. 1994. júliusában Heresznye-Vízvár térségében 8 pld. kis csér táplálékot hordott egy zátonyra, azonban a fészekkeresés ez évben még elmaradt (BÉCSY et al. 1995). 1995. júliusában ugyanitt 4 fészekalj került elő, illetve később a kirepült fiatal madarakat is sikerült megfigyelni, de pontos számuk a vegyes csércsapatban már nem volt megállapítható (BÉCSY et al. 1995). 1996. VII. 3-án a vízvári zátonyon 10 pár kis csér költését állapította meg Fenyősi László, Kalotás Zsolt és Magyar Gábor. (FENYÓSI 1996). A fészkekben 1-3 tojás volt, vagy egy-két napos apró fiókák. Sajnos, a már július 3-án magas vízállás (a barcsi vízmércénél +185 cm) tovább emelkedett és július 6-án igen magasan tetőzött (barcsi vízmérce, +340 cm). így a fészektelepet elmosta a folyó. Július 17-én itt már egyetlen kis csért sem láttunk. 1997. VI. 17-én a zátony ellenőrzésekor 2 pár fiókát etető és 6-8 pld. erősen féltő kis csért észlelt Fenyősi László, Horváth Zoltán, Mezei Ervin és Stix József. Június 21-én ugyanitt Fenyősi László, Kalotás Zsolt és Streit Béla 5 kotló madarat és 3 fiókát etető párt figyelt meg. Mivel a folyó vízállása ismét magas volt (Barcs +195 cm), valószínűsíthető, hogy már ekkorra a kissé mélyebb fekvésű küszvágó csér fészkekkel együtt egy-két kis csér fészket is elmosott a folyó.
