Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Majer J. Krcmar S.: A Dráva- magyar- és horvátországi szakasza átéri területeinek bögölyfaunájáról (Diptera: Tabanidae). - On the horse-fly fauna (Diptera: Tabanidae) of the flood areas at Hungarian and Croatian sections of river Dráva

424 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) A vizsgálatok kiterjesztése a Dráva mindkét oldalára A Duna-Dráva Nemzet Park Dráva menti részének faunafelmérése fontos mozzanatának tekintettük azt, hogy ha lehetőség nyílik, akkor lehetőleg a Dráva mindkét oldalán megismerjük az élővilágot, hiszen ezek szerves egységet, gyakran egymást kiegészítő, vagy egymást feltételező képződmények. Gyakori, hogy az egyik oldalon van a szaporodási hely, míg a másikon a táplálkozási terület (ilyenek például a kárókatonák, küszvágó csérek, stb.). Különösen fontos ez a faunafolyosó felmérése, a metapopulációs struktúrák feltárása és a hatékony kezelési tervek elkészítése szempontjából. Ritka szerencsés eset az, amikor a határ két oldalán egy azon csoport specialistái dolgoznak, ráadásul egymással összhangban. Jelen esetben ez történt. Repaŝ, Ferdinandovac, Sesvete Podravske vonala és a Dráva közötti területen, többé-kevésbé összefüggő, kiterjedt ártéri erdők, ligetek és cserjés területek, vagy a Budakovac-Donji Miholjac közötti Dráva-parti szakasz szintén fontos vizes élőhelyekkel bír, ami nélkül az egész vizes terület egységében nem értelmezhető. Vizsgálati módszerek A felmérések, fűhálózással és Malaise csapdázással, illetve a terepen használt és a hatékonyabb gyűjtés érdekében bekapcsolt fűtésű és időközönként álló helyzetben is járatott motorú Trabant gépkocsiba repült legyek összefogásával történtek. A gyűjtésben a Malaise csapda dominált. Valamennyi helyen, ha az idő engedte a vízvizsgálatokkal, vagy a gerinceskutatásokkal egyidejűleg többnyire Malaise-csapdákkal is gyűjtéseket végeztünk. A Trabant gépkocsi bizonyult a leghatékonyabb gyűjtő eszköznek. Az anyagot családra szétválogattuk, kisebb részét a helyszínen preparáltuk, nagyobb része még feltűzésre vár. A megfogott legyek meghatározása után egy, a magyar faunára új fajt találtunk, amelyet pár évvel korábban a Dráva mente horvátországi területekein már megtaláltunk (KRĈMAR, MAJER 1994). Ez a faj a Hybomitra ucrainica (Olsufjev, 1952). Határozásra a Magyarország Állatvilága Bögölyök kötetét (MAJER 1987), valamint OLSUFJEV (1977) munkáját használtuk. A Dráva magyarországi oldalán gyűjtött bögölyök faj- és fenológiai listája (Majer József gyűjtései és határozása alapján) Atylotus fulvus (Meigen, 1820): Barcsi borókás, Kis-Bók, 1996, VIII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, 1997. VIII. 30.; Bélavár és Vízvár közötti mellékág partja, 1997. VIII. 18.; Zákány (vasút alatti holtág partja). Atylotus loewianus (Villeneuve, 1920): Cun-Szaporca, Kisinci-tó parti fás terület, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó parti erdő (Gordisa), 1995. VII. 4.; Drávatamási, Rigóc-patak torkolata, 1995. VI. 28., VII. 1.; Gyékényes, holtág, 1997. VI. 1.; Zaláta, holtág, 1996, VII. 8. Atylotus rusticus (Linné, 1767): Barcsi borókás. Magaspart, 1996, VII. 6.; Barcsi-borókás, Nagyberek, 1997. VIII. 30.; Bélavár, (Palinai-erdó) 1996, VI. 1., VIII. 28.; Cun-Szaporca, Kisinci-tó, 1996, VI. 22.; Dázsonyi-tó (Gordisa), 1996, VII. 21.; Gordisa, Dráva ártéri erdó, 1995. VI. 2., VII. 14.; Drávatamási, Rígócpatak torkolata, 1995. VI. 28.; Gyékényes, holtág, 1997. VI. 1.; órtilos, Dráva menti galéria-erdő, 1997, VIII. 2.; Révfalú holtág, 1996, VI. 15., 1997., V. 24.; Vejti, 1996, VI. 15.; Vízvár, 1996, VI. 1., 1997. V. 20.; Zákány (vasút alatti holtág), 1996, VII. 24.; Zala-