Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Ábrahám L. Uherkovich Á.: A Dráva mente nagylepke faunája és jellegzetes élőhelyei (Lepidoptera). - The macrolepidoptera fauna and its characteristic habitats in the Dráva Region, South Hungary (Lepidoptera)
360 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Anyag és módszer A faunafeltáró vizsgálatok a Dráva teljes hazai szakaszára kiterjedtek. A nagylepke fauna felméréséhez a hagyományos gyűjtéstechnikai eszközöket használtuk: lepkehálót, éjszakai gyűjtésekhez higanygőzlámpát és kétféle hordozható fénycsapdát. Az egyik hálózatról működtett, 125 wattos ún. „feketefényű" higanygőzlámpával ("black light lamp") üzemelt (Zákánynál és Somogyudvarhelyen használtuk, valamint olykor személyes gyűjtéseink színhelyein kiegészítő gyűjtőeszköz gyanánt); a másik típus akkumulátorral működött. Ez utóbbi gyűjtőeszközről néhány gondolatot mindenképpen kell ejtenünk, mivel régebben ezt nem alkalmaztuk a faunafelmérésekhez, és hatékonyságáról sem voltak még adataink. A csapdát úgy alakítottuk ki, hogy az egy normál méretű, ún. Jermy-típusú fénycsapda működésével azonos szerkezetű. Fényforrása kis teljesítményű, 8 wattos, UV sugarakat kibocsátó sötét színű fénycső, közismertebb nevén pénzvizsgáló lámpa (HEATH 1970). Ezt a szerkezetet egy elektronikus áramátalakító közbeiktatásával zselés akkumlátorral működtettük. A csapda előnye, hogy bármely élőhely típusból lehet vele mintát venni, még ott is, ahol személyesen a lámpázó felszereléssel nem tudtuk megoldani a mintavételezést. Gyűjtési hatékonysága bizonyos rovarcsoportokat tekintve jónak nevezhető, hosszú távon az éjszakai nagylepke fauna cönológiai összehasonlító vizsgálatainak eszköze lehet. A kutatások második fázisában (1995-1997) a Dráva mente 150 km hosszúságú területén további faunisztikai vizsgálatokat végeztünk azzal a céllal, hogy a legjellegzetesebb élőhelyeket felmérjük, emellett természetvédelmi állapotfelmérések alapját adó faunisztikai adatokat gyűjtsünk, ami később a részletes természetvédelmi és állatföldrajzi értékelés alapját adhatja. A hajdani Barcsi borókás Tájvédelmi Körzetben az elmúlt években Malgay Viktor, a barcsi Dráva-völgye Középiskola tanára és diákjai is gyűjtöttek rovarokat. A gyűjtések Középrigócon felállított fénycsapda és a darányi Kúti-őrház környékén éjszakai lámpázások alkalmával történtek. A preparált és cédulázott anyagot átnézve 13 ritkább faj lelőhelyi adatát felvettük az előkerült fajok listájába, mivel ezeket Középrigócról még nem ismertük. Ebben az anyagban leltünk a Tríchoplusia ni, vándorlepke egy példányára, amely a korábbi és a mostani gyűjtéseink során sem került elő. A gyűjtött fajok listája és elterjedési adataik A gyűjtőhelyek rövidítése: BAB Babócsa, Basa-kert ВАМ Babócsa, Mérus BÓK Babócsa, Ó-Dráva, kavicsgödrök BRP Babócsa, Rinya-part BAD Barcs, Dráva-part BGU Barcs, Grófi-út a 6-os útnál BMD Barcs, Mocsilla-domb BKK Barcs, Kisbók BRD Barcs, Rinya-Ó-Dráva BSZ Barcs, Szigecske BZP Barcs, Szilonics-p., Dráva-part BAL Bélavár, Almásberek, Zsdála mentén BKE Bélavár, Kerek-hegy (=Kerék-hegy) BÉE Bélavár, Berek (=Téglaszín) BCS Bélavár, Csíkos, kavicsbányagödrök BDÁ Bélavár, Dráva ártér BFK Bélavár, Felsó-Lóka (Lókai-mező), kavicsgödrök BLÓ Bélavár, Lókai-mező, Ó-Dráva BÉP Bélavár, Palinai-erdő BSS Bélavár, Suli-sarok BZS Bélavár, Zsdála-torkolat BVP Belezna (Kakonya), Visszafoly ó-patak BMH Belezna, v, mh. környéke
