Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Józan Zs.: A Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunája. - The Aculeata fauna of the Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)

JÓZAN ZS.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK FULLÁNKOS HARTYASSZARNYÚ FAUNÁJA 293 ^ 1. ábra: A gyűjtőhelyek térképvázlata 1 : órtilos, Dráva-part és Szentmihályhegy 16: Darány: Kúti őrház környéke, Mocsilla-hegy 2: Zákány: Hegyalja, Tölös-hegy és Középhegyi-patak északi szegélye 3: Gyékényes: Lankóci-erdo 17: Drávatamási: falu területe, Dráva-part 4: Berzence: falu területe 18: Potony: falu területe 5: Somogyudvarhely: falu területe, Dombó-csatoma 19: Tótújfalu: Lugi-erdő, Csárda, falu területe 6: Bélavár: Kerék-hegy, Sul, falu területe 20: Szentborbás: Csubeják, Csicsóka 7: Vízvár: falu területe, Kerep, kutatóház környéke 21: Felsószentmárton: falu területe 8: Hersznye: falu területe, Rasztina 22: Drávakeresztúr: falu területe 9: Bolhó: falu területe 23: Drávasztára: falu területe, Dráva-part 10: Babócsa: Ó-Dráva 24: Zaláta: falu területe 11: Komlósd: falu területe 25: Zaláta: Dráva-part környéke 12: Péterhida: fás legelő 26: Piskó: falu területe 13: Barcs: Drávaerdő-major 27: Vejti: falu területe 14: Barcs: Dráva u. környéke, határátkelő környéke 28: Cún: falu területe 15: Barcs: Zátonytelep, Kisbók 29: Szaporca: falu déli szegélye A gyűjtőhelyek leírása A Barcsi borókás és a Béda-Karapancsa TK gyűjtőhelyeinek ismertetése az előzőekben hivatkozott cikkekben történt meg. A Dráva menti gyűjtések Ortilostol Szaporcáig zajlottak, a somogy-megyei Dráva szakaszra súlypontozva. Órtilos környékén a gyűjtések a vasútállomás környéki partszakasz füzesének szegélyén és a Szentmihályhegy szőlőkkel és kertekkel tagolt szórványtelepülésén folytak. Zákány határában a Látó-hegyen és a Hegyalján a kertek és szőlők szegélytársulásaiban, kaszálógyepeken, gyomszegélyeken, továbbá a Tölös-hegy alján folyó Középhegyi-patak mentén gyűjtöttünk. Gyékényes délkeleti határrészén a Lankóci-erdóben homokos talajú szegély társulásban, nedvesebb erdőszegélyeken és patakparti társulásokban végeztük a fauna vizsgálatát. Somogyudvarhelyen a falu területén és a Dombó-csatorna partja mentén lévő vízparti vegetáció és a kaszálógyep volt a kutatás színtere. Bélavár határában sokféle élőhelyen sikerült igen változatos faunát találni. A Kerékhegyen nyílt és zárt gyepekben, valamint a községi szőlő területén, a Dráva allúviumon a kivágott füzesek helyén kialakult másodlagos gyepekben és cserjésekben, valamint a gyertyános-tölgyes szegélytársulásban folytattuk a gyűjtéseket. Heresznyén a falu déli szegélyén és a Rasztina határrészen puhafa ligeterdő szegélytársulásában vizsgálódtunk. Vízváron a Dráva menti füzes szegélyén és a kutatóház környékén került elő a legtöbb példány. Babócsától délre az Ó-Drávánál a holtág és a bányatavak menti füzesben, szegélytársulásokban került elő a legtöbb faj. Péterhidán a fás legelőn és környékén zárt gyepekben, gyomosodó szegélytársulásokban gyűjtöttünk. Barcs közigazgatási területén sok helyütt végeztük a gyűjtéseket. DrávaerdŐ-major környékén a füzes szegélytársulásaiban, utak mentén, a bányagödrök nyílt gyeptársulásai-