Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Vig K.: A Duna-Dráva Nemzeti Park levélbogár faunája (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato). - Leaf beetle fauna (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) of the Duna-Dráva National Park (Southern Hungary)

VIG К.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK LEVÉLBOGÁR FAUNÁJA (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) 255 Előfordul Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában. Faunaterületünkön a hegyvidéken elterjedt, de ritkának számít. Irodalmi adatok alapján tápnövénye az éger (Alnus spp.). Smaragdina salicina (Scopoli, 1763) [syn.: Smaragdina cyanea (Fabricius, 1775)] - Bélavár: Dráva-part, 1996.V. 29-31., PA (JPM); Heresznye, magaspart, 1996. V. 29., PA (JPM); Szenta: Baláta-tó (Asphodelo-Quercetum roboris-cerris), 1993. IV. 29., fh, ÁL (MTM); Tótújfalu: Dráva-ártér, 1995. VI. 2., fh, KE (3, MTM) - Euroszibériai faj, amely egészen Japánig megtalálható. Hazánkban galagonyán és fűzőn mindenfelé közönséges. Smaragdina xanthaspis (Germar, 1824) - Vízvár, 1988. VII. 22., HS-SJ (JPM) - Közép- és Dél-Európában, Kisázsiában, a volt Szovjetunió európai felének déli területein előforduló faj. Hazánkban a hegy- és dombvidék erdőszegélyein mindenütt közönséges. Cryptocephalinae Pachybrachis hieroglyphicus (Laicharting, 1781) - Babócsa: Dráva-part, 1997. V. 29., ÁL (MTM); Bélavár, 1992. VI. 13., HS-SJ (2, JPM); Kisszentpuszta: Mailáthpuszta, gátőrház, 1996. VII. 11., TS (JPM); Órtilos: Dráva-part, 1997. VI.22., ÁL (MTM); Vízvár: Dráva-part, 1995. IX. 6-7., PA (JPM) - Egész Európában és Szibériában honos faj, amely hazánkban mindenfelé előfordul és közönséges. Pachybrachis sinuatus Mulsant, 1859 - Bélavár: Felső-Lóka, kavicsbánya gödrök, 1995. VI. 16., UÁ (JPM); Drávaszabolcs: Dráva-part, 1997. V. 21., UÁ (JPM); Drávasztára, 1992. VI. 17., f, UÁ (JPM) Közép-európai faj. Faunaterületünkön a Kárpátokban honos, tipikus hegyvidéki elem, amely a síkságon inkább csak a nagyobb folyók mentén fordul elő, ahova az árvizek útján kerülhet és — amennyiben életfeltételei megfelelőek, megtelepedik. Cryptocephalus bilineatus (Linnaeus, 1767) Barcsi ősborókás, 1980. VII. 3., MZs (JPM) - Szinte az egész palearktikus régióban megtalálható. Magyarországon különösen az alacsonyabb hegy- és dombvidék szárazabb rétjein gyakori. Cryptocephalus bipunctatus (Linnaeus, 1758) Barcs: Dráva-ártér, 1995. VI. 2., fh, KE (MTM); Darány, Barcsi ősborókás, 1979. VII. 8., TS (JPM) Euroszibériai faj, amely Magyarországon mindenütt nagyon közönséges. Tápnövényköre igen széles, elsősorban a lomblevelű fákon, cserjéken tömeges. Cryptocephalusdecemmaculatus (Linnaeus, 1758) - Kaszópuszta: Baláta-tó, 1993. VII. 21., FM-FL-KL (JPM) - Észak- és Közép-Európában, valamint Szibériában előforduló faj, amely hazánkban ritka. Elsősorban lápos, vízborította helyeken fordul elő. Cryptocephalus elegantulus Gravenhorst, 1807 Barcsi ősborókás, 1980. VI. 3., MZs (JPM) - Középés Kelet-Európában honos faj, amely Kisázsiában és Nyugat-Szibériában is előfordul. Hazánk dombvidékein pusztafüves lejtőkön, helyenként gyakori előfordulású. Cryptocephalus flavipes Fabricius, 1781 - órtilos: Dráva-part, 1996. V. 30., PA (JPM); Tótújfalu: Dráva-ártér, 1995. VI. 2., fh, KE (3, MTM); Zaláta, 1992. V. 13., HS-SJ (JPM) - Euroszibériai faj. Az egész Kárpát-medencében gyakori és mindenfelé közönséges. Elsősorban lomblevelű fák jelentik tápnövényét. Kora tavasztól kaszálókon, erdőszegélyek mentén tisztásokon gyűjthető. Cryptocephalus fulvus Goeze, 1777 - Barcsi ősborókás, 1979. ГХ. 4., HS-SJ (JPM); 1979. VII. 26., HS-SJ (JPM); 1979. VIII. 17., HS-SJ (5, JPM); Darány, 1978. ГХ. 1., HS (JPM), 1978. VII. 8., HS (2, JPM); Darány, borókás-nyíres, 1974. VIII. 10., UÁ (3, JPM); Darány, temető, borókás-nyíres, 1974. VII. 24., UÁ (4, JPM); Darány: Szűrűhely, Barcsi borókás, 1981. VII. 22., MZs (2, JPM) - Euroszibériai faj, amely hazánkban a síkság és a dombvidék száraz rétjein szélesen elterjdt és esetenként gyakori. Cryptocephalus hypochoeridis transiens Franz, 1949 - Barcsi ősborókás, 1979. VII. 26., HS-SJ (JPM); 1980. VII. 3., MZs (JPM); Bélavár, 1992. VI. 13., HS-SJ (2, JPM); Bélavár, bükkös, 1995. VII. 20., SJ (6, JPM); Bélavár: Felső-Lóka, kavicsbánya gödrök, 1995. VI. 16., UÁ (JPM); Darány, 1975. VI. 24., HS (JPM); 1976. VI. 29-30., HS (2, JPM); Darány, borókás, 1982. VII. 15-17., MZs (JPM); Darány, ősborókás, 1979. VII. 8., TS (JPM); Darány: Nagyberek, 1996. VI. 26., fh, SJ (JPM); Darány: Szűrűhely, Barcsi borókás, 1981. VII. 22., MZs (JPM); Kaszópuszta, 1993. VII. 21., FM-FL-KL (JPM); Kemse: Háromfa, 1993. V. 26., fh, UÁ (JPM); Kisszentpuszta: Mailáthpuszta, gátőrház, 1996. VII. 11., TS (3, JPM); Órtilos, vasút oldal, 1997. VI. 11., SJ (2, JPM); órtilos: Dráva-part, 1996. V. 30., PA (JPM); Potony: Lugi-erdő, 1996. VI. 12., fh, SJ (4, JPM); Vejti: Dráva-ártér, 1995. VI. 2., fh, KE (MTM); Vejti: Dráva-part, 1993. V. 17., fh, UÁ-NS (JPM); Zaláta, 1992. V. 13., HS-SJ (JPM); Zaláta rét, 1996. VI. 26.. SJ (JPM) - A faj, amely egész Európában és Szibériában előfordul, jól elhatárolható alfajokra tagozódik. A Duna-Dráva NP területén is gyűjthető alfaj Magyarországon a síkság és a középhegységek lakója, a Budai-hegységet leszámítva az egész magyar Középhegységben honos. Tavasztól késő őszig különböző virágzó fészkeseken közönséges. A Budai-hegységben a Cryptocephalus hypochoeridis hypochoeridis L. alfaj helyettesíti. Cryptocephalus janthinus Germar, 1824 - Barcsi ősborókás, 1979. VII. 26., HS-SJ (JPM) - Dél-Európától Közép-Európán át Szibériáig fordul elő. Hazánkban főleg a síkság vizenyős helyein található és gyakori.