Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Merkl O.: Negyvenhat bogárcsalád fajai a Duna-Dráva Nemzeti Parkból (Coleoptera). - Data to 46 beetle families (Coleoptera) from the Duna-Dráva National Park, South Hungary

230 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) MERKL, O. (1996): The species of 27 beetle families SUPINSKI, S. A. & MERKL, О. (1993): Különböző (Coleoptera) from őrség (Western Hungary). - In: csápú bogarak VI. Diversicornia VI., BunkóscsáViG, К. (ed.): Az örségi Tájvédelmi Körzet pú bogarak VIII. Clavicomia VIII. - In: Matermészeti képe. (Natural History of órség Land- gyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), VIII, 8. scape Conservation Area.) - Savaria, a Vas me- Akadémiai Kiadó, Budapest, 75 pp. gyei múzeumok értesítője 23 (2): 103-139. UHERKOVICH, Á. (1998): Újabb kutatások a Dráva SÁR, J. (1992): Adatok Kétújfalu (Baranya megye) mente faunáján. Előszó a kötethez. (Further bogárfaunájához (Coleoptera). (Data to the beetle studies on the fauna of the Dráva Region, Hunfauna of Kétújfalu, Baranya county (Coleoptera).) gary. Preface to the volume.) - Dunántúli Dolg. - Folia ent. hung. 53: 205-224. Term.tud. Sor. 9: 7-12. Negyvenhat bogárcsalád fajai a Duna-Dráva Nemzeti Parkból (Coleoptera) MERKL Ottó A jelen dolgozat 46 bogárcsalád 355 faját sorolja fel a Duna-Dráva Nemzeti Park területéről. A szerző két korábbi dolgozatában feldolgozta bizonyos családok fajait két olyan tájvédelmi körzetből, amelyek ma már a nemzeti park részei: ezek a Barcsi Borókás (MERKL 1985), illetve Béda-Karapancsa (MERKL 1992). Bár a jelen munkához rendelkezésre álló anyagban az egyes családok reprezentáltsága erősen eltérő, a terület általános bogarászati képe a vizsgált családok alapján is elég jól kirajzolódik. Noha a Dráva-mente geográfiai értelemben az Alföld része (már csak tengerszint feletti magasságát illetően is), bogárfaunájában elég erős az atlanti, sőt szubmontán hatás. Ez köszönhető részben a klimatikus viszonyoknak (sok csapadék, nem olyan szélsőségesen kontinentális hőmérsékleti minimumok és maximumok), valamint a terület erdősültségének. Érdemes megemlíteni, hogy a sárkány bogarak (Pythidae) családjába tartozó Pytho depressus (Linnaeus, 1767) is előkerült a vizsgált területről. Mind a faj, mind a család ezidáig ismeretlen Magyarországról. A határ Magyarország és Horvátország között nem követi a Dráva sodorvonalát, így a jobbára Magyarországhoz tartozó bal parton vannak kis, beékelt horvátországi foltok. Sajnos, a Pytho depressus egyetlen bizonyító példánya éppen egy ilyen zárványból került elő, a gyűjtő (Podlussány Attila) tudta nélkül tévedt egy ilyen területre. Szigorú értelemben véve tehát a faj továbbra is ismeretlen Magyarországról, noha nyilvánvaló, hogy megfelelő élőhelyeken másutt is előfordulhat a környéken. A következő fajok faunisztikai szempontból külön említésre érdemesek, és természetvédelmi szempontból is figyelemre méltóak. Agrilus guerini Lacordaire, 1835 (Buprestidae - Díszbogarak): Órtilos, Dráva-part. Igen ritka, láp- és mocsárerdei faj. Magyarországról ez a negyedik publikált adata, Barcs (HORVATOVICH 1981), Bátorliget (MERKL 1992) és Kétújfalu (SÁR 1992) után. Porcinolus murinus (Fabricius, 1794) (Byrrhidae - Labdacsbogarak): Matty, Mattyi-tó. Bár az ország labdacsbogár (Byrrhidae) anyagai még nincsenek teljes mértékben feldolgozva, igen valószínű, hogy a dráva-menti példány az első hazai adatot képviseli. Rhacopus attenuatus (Mäklin, 1845) (Eucnemidae - Láb vértesbogarak): Karapancsa. A fajnak ez az egyetlen hazai adata.