Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Kondorosy E. Földessy M.: Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területei poloska (Heteroptera) faunájához. - Data to the Heteroptera fauna of areas along river Dráva in the Duna (Danube)-Dráva National Park

KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNAJA 165 láthpuszta; órtilos: Dráva-part; órtilos: kavicsbányató; Péterhida; Somogytamóca, tó; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér, Vízvár, Zákány; Zaláta: fás legelő. Macrotylus solitarius (Meyer-Dür, 1843) — Drávaszentes, mocsárrét; Potony: Lugi-erdő. Malacocoris chlorizans (Panzer, 1794) — órtilos: hegyoldal. Megacoelum infusum (Herrich-Schäffer, 1839) — Darány: autós pihenő, 1996. VIII. 9. (KE, 1). Megaloceroea recticornis (Geoffroy, 1785) — Barcs: Kisbók;Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Suli-mező; Darány: Kuti-őrház; Drávasztára; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Péterhida; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Vejti: ártér; Vízvár: Felső-Lóka; Zaláta: fás legelő. Megalocoleus hungaricus E. Wagner, 1944 — Bélavár: Kerék-hegy. Megalocoleus sp. — Bélavár: Kerék-hegy; órtilos; Szentborbás. Miris striatus (Linnaeus, 1758) — Bélavár. Monosynamma bohemani (Fallén, 1829) — Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 1). — Ritka, fűzfajokon élő európai faj. Myrmecoris gracilis (F. Sahlberg, 1848) — Órtilos: kavicsbányató, 1996. VI. 27. (KE, 1). — Erősen hangyaszerű, de nem hangyafogyasztó vegyes táplálkozású európai faj. Hazánkban meglehetősen ritka. Notostira elongata (Geoffroy, 1785) — Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Gyékényes: Lankóci-erdő; Tótújfalu: Csárda. Notostira erratica (Linnaeus, 1758) — Darány: borókás-nyíres. Notostira sp. (female, L) — Babócsa: rét; Darány: borókás-nyíres; Darány: Nagy-berek; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér. Oncotylus setulosus (Herrich-Schäffer, 1839) — Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Tótújfalu: Csárda. Orthocephalus saltator (Hahn, 1835) — Barcs: Kisbók; Darány: autós pihenő; Órtilos: Mura-part. Orthocephalus vittipennis (Herrich-Schäffer, 1835) — Barcs: Pap-erdő; Darány: Kuti-őrház; Órtilos: Mura-part. Orthonotus rufifrons (Fallén, 1807) — Darány; Gyékényes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal. Orthops campestris (Linnaeus, 1758) — Barcs: drávai strand; Barcs: Kisbók; Darány; Drávasztára: kaszáló; Vejti: ártér. Orthops kalmi (Linnaeus, 1758) — Babócsa: rét; Barcs: Kisbók; Bélavár, Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár: Dráva-part; Zaláta: fás legelő. Orthotylus flavosparsus (F. Sahlberg, 1842) — Kisszentmárton. Orthotylus marginalis Reuter, 1884 — Barcs: Kisbók; órtilos: Dráva-part. Orthotylus nassatus (Fabricius, 1787) — Babócsa: kavicsbánya-tavak; Babócsa: Ó-Dráva; órtilos: Murapart. Orthotylus prasinus (Fallén, 1829) — Órtilos: hegyoldal; Órtilos: Szent-Mihály-hegy; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő. Orthotylus schoberiae Reuter, 1876 — Bélavár: Kerék-hegy. Orthotylus tenellus (Fallén, 1829) — Babócsa: tölgyes; Barcs: Pap-erdő; Gyékényes: Lankóci-erdő. Orthotylus viridinervis (Kirschbaum, 1856) — Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 1); Péteriiida: fás legelő, 1997. VI. 23. (ÁL, 1). — Nyugat-palearktikus faj, a környező országokban hárson nem ritka, valószínűleg a célzott kutatás hiánya miatt nálunk csak az elmúlt években került elő (KONDOROSY 1997). Pantilius tunicatus (Fabricius, 1781) — Barcs: Csikota, 1981. X. 7. (Márton Zs., 3); Darány, 1981. IX. 22. (Békésiné, 1); Darány: halastavak, 1984. Dí. 30. (UÁ. 1); Darány: Kuti-őrház, 1983. VII. 5. (KE, 1); Darány: Nagy-berek, 1981. DC. 23. (KE, 1). — Elsősorban égeren élő boreo-montán faj, hazánkból csak néhány helyről ismert. Phylus coryli (Linnaeus, 1758) — Barcs: Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Gyékényes: Lankócierdő; Órtilos: Szent-Mihály-hegy; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő. Phylus melanocephalus (Linnaeus, 1767) — Babócsa: tölgyes; Barcs: Pap-erdő; Darány: Kutiőrház; Phytocoris m. confusus Reuter, 1896—Tótújfalu: Csárda, 1997. VI. 28. (ÁL, 1). — A Ph. confusus észak-mediterrán fajhoz közel áll, nem kizárt a fajazonosság, ebben az esetben faunára új lenne. Phytocoris dimidiatus Kirschbaum, 1856 — Barcs: Csikota; Heresznye: Dráva-part. Phytocoris longipennis Flor, 1860 — Babócsa: Dráva-part, 1997. VII. 29. (ÁL, 1); Babócsa: tölgyes, 1997. VIII. 14. (KE, 2); Órtilos: Dráva-part, (ÁL, 1). — Nyugat-euroszibériai faj, hazánkból csak néhány helyről ismert. Phytocoris meridionalis Herrich-Schäffer, 1835 — Babócsa, 1997. VI. 23. (KE, 1). — Ritka északmediterrán faj, tölgy fajokon kisebb rovarokat fogyaszt. Phytocoris reuteri Saunders, 1875 — órtilos: Dráva-part. Phytocoris singeri E. Wagner, 1954 — Bélavár: Kerék-hegy. Phytocoris tiliae (Fabricius, 1776) — Barcs: Kisbók; órtilos: Dráva-part; órtilos: Szent-Mihályhegy; Zákány: vízmosás.