Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Kondorosy E. Földessy M.: Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területei poloska (Heteroptera) faunájához. - Data to the Heteroptera fauna of areas along river Dráva in the Duna (Danube)-Dráva National Park

KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 163 Drávasztára; Gyékényes: Lankóci-erdő; Péterhida: fás legelő; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár: Dráva-part. Blepharidopterus angulatus (Fallén, 1807) — Darány: autós pihenó;Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő. Calocoris affinis (Herrich-Schäffer, 1839) — Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Gyékényes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal. Calocoris biclavatus (Herrich-Schäffer, 1835) — Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Gyékényes: Lankócierdő. Calocoris fulvomaculatus (DeGeer, 1773) — Babócsa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Bolhó: Damacsini-erdő; Drávasztára: Nagy-Füzes-erdő, Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda. Calocoris roseomaculatus (De Geer, 1773) — Bélavár: Kerék-hegy; Drávatamási: Dráva-part. Calocoris schmidti (Fieber, 1836) — Bolhó: Damacsini-erdő; Tótújfalu: Dráva-part; Tótújfalu: Lugi-erdő; Zákány. Calocoris sexguttatus (Fabricius, 1776) — Babócsa: tölgyes, 1997. V. 29. (KE, 1); Bélavár: Kerékhegy, 1997. V. 29. (KE, 1); Bolhó: Damacsini-erdő, 1996. V. 29. (PA, 3); Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 2); Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő, 1996. V. 28. (PA, 10); Tótújfalu: Lugi-erdő, 1995. VI. 2. (KE, 4); Vízvár: Dráva-ártér, 1995. VI. 2. (KE, 1).. — Boreomontán nyugat-euroszibériai faj, a Kárpátokban mindenfelé gyakori, nálunk a Dráva mentén nem ritka. Főleg ajakosokon él. Magyarország faunájára új! Calocoris striatellus (Fabricius, 1794) — Babócsa: rét; Babócsa: tölgyes; Bolhó: Damacsini-erdő; Darány: halastavak; Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Matty: Keselyősfa-puszta; Péterhida; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Lugierdő; Zákány. Campylomma annulicorne (Signorét, 1865) — Szentborbás. Campyloneura virgula (Herrich-Schäffer, 1835) — Babócsa; Bélavár: Kerék-hegy; Órtilos: hegyoldal; örtilos: Szent-Mihály-hegy; Péterhida: fás legelő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő. Capsodes gothicus (Linnaeus, 1758) — Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Nagy-berek; Darány: vasútállomás; Drávasztára; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: Dráva-part; Kisdobsza; Órtilos: hegyoldal; Péterhida; Somogyudvarhely: középső kavicsbánya; Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér, Zákány: Közép-hegyipatak; Zaláta: fás legelő. Capsodes mai (Rossi, 1790) — órtilos: Drávapart, 1996. V. 30. (PA, 1); Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő, 1996. V. 28. (PA, 1). — Mediterrán faj, a Kárpát-medencében csak Burgenlandból került eddig elő. Előkerülése leginkább szubmediterrán élőhelyeken várható. Magyarország faunájára új! Capsus ater (Linnaeus, 1758) — Barcs: Középrigóc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár, Darány: autós pihenő: Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Heresznye: magaspart; Órtilos: Dráva-part; Órtilos: kavicsbányáié; Péterhida; Potony: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő. Charagochilus gyllenhali (Failén, 1807) — Babócsa: rét; Darány: halastavak; Drávatamási: Drávapart; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár, Zákány. Chlamydatus pulicarius (Fallén, 1807) — Babócsa: rét; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Gyékényes: Lankóci-erdő; Matty: Keselyősfa-puszta; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Zaláta: fás legelő. Chlamydatus pullus Reuter, 1870 — Barcs: Paperdő; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Matty: Keselyősfa-puszta; Szaporca: rét; Tótújfalu: Lugi-erdő. Compsidolon salicellum (Meyer-Dür, 1843) — Bélavár: Palinai-erdő, 1997. VII. 30. (ÁL, 2). Criocoris crassicornis (Hahn, 1834) — Darány: autós pihenő. Criocoris nigripes Fieber, 1861 — Tótújfalu: Csárda, 1997. V. 28. (KE, 1); Tótújfalu: Lugi-erdő, 1997. V. 28. (KE, 1). — Montán mediterrán faj, a Kárpátokban mindenfelé gyakori. Magyarország faunájából még csak az őrségből került elő (KONDOROS Y 1997). Criocoris sulcicornis (Kirschbaum, 1856) — Bélavár: Dráva-ártér. Cyllecoris histrionicus (Linnaeus, 1767) — Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: magaspart; Somogyudvariiely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda. Deraeocoris lutescens (Schilling, 1836) — Babócsa: rét; Drávasztára: kaszáló; Gyékényes: Lankócierdő; órtilos: hegyoldal; Zákány. Deraeocoris olivaceus (Fabricius, 1776)—Bolhó: Damacsini-erdő. Deraeocoris ruber (Linnaeus, 1758) — Barcs: Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Kutiőrház; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; órtilos: hegyoldal; őrtilos: Szent-Mihály-hegy; Péterhida: fás legelő; Somogyudvarhely: Delelő-forrás; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér. Deraeocoris trifascialus (Linnaeus, 1767) — Barcs: Csikota; Tótújfalu: Csárda; Zákány. Dicyphus constrictus (Boheman, 1852) — Gyékényes: Lankóci-erdő, 1997. V. 29. (KE, 2); Őrtilos: hegyoldal, 1996. VIII. 10. (KE, 2). — Euroszibériai faj, Kárpátaljáról és Szlovákiából is jelezték. Rokonai-