Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Tóth S.: A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területének szitakötő (Odonata) faunája. - - Data to the dragonfly fauna of the Duna-Dráva National Park, South Hungary (Odonata)

TÓTH S.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK DRÁVA MENTI TERÜLETÉNEK SaTAKÖTÓ (ODONATA) FAUNÁJA 147 A lényegében már a kutatás első három évében kialakult fajlista 55 taxont tartalmaz. Ezek közül az előzetes eredményeket tárgyaló dolgozatban (Tóth 1995) nem szereplő fajokat (Pyrrhosoma nymphula interposita, Aeshna cyanea, Ophiogomphus cecilia, Cordulegaster bidentatus) csillag jelöli. Az utóbbi három közül az Aeshna cyanea publikált adata a Barcsi Borókásból származik (Dévai-Kurucz 1978), onnan került elő a Cordulegaster bidentatus (publikálatlan) lárvabőre is. Az Ophiogomphus cecilia lárva adatai pedig Órtilosról (Dráva) származnak (Ambrus et al. 1996). Ezeket a szerző nem találta meg a vizsgálat során. Végül a Pyrrhosoma nymphula interposita Dráva menti élőhelyének (Bélavár) felfedezését Ábrahám Leventének köszönhetjük. A fauna minőségi összetétele szempontjából a már felsoroltakon kívül, elsősorban a Leucorrhinia caudalis érdemel említést, melynek a Bélavár és Órtilos közötti Dráva szakasz kisebb-nagyobb kavicsbányagödökből képződött tavainál élnek jelentősebb populációi. Elsősorban ezen a szakaszon (rendszerint az előzővel együtt) található az itt helyenként szintén gyakorinak mondható Epitheca bimaculata bimaculata. A síksági területnek bizonyosfokú hegy-, illetőleg dombvidéki jelleget kölcsönöz pl. a főleg a Dráva egyes szakaszaiban élő Agrion virgo virgo, valamint a Bélavárnál talán nem véletlenül tenyésző bükkös közvetlen szomszédságában fekvő, Csíkos nevű legelőn húzódó Csíkos-árokban fejlődő Pyrrhosoma nymphula interposita. Ide vehetjük a Cordulegaster bidentatus jelenlétét is, azonban további példányok gyűjtése lenne kívánatos annak megerősítésére, hogy a faj valóban állandó tagja-e a Dráva mente szitakötő faunájának. A gyűtött anyag mennyiségi összetételét az 1. sz. táblázat taxonokra lebontva tartalmazza. Ebből jól érzékelhető, hogy mindkét alrend összetételében a szinte minden víztestnél közönséges Ischnwa elegáns áll. Miután közismerten jelentős eltérés mutatkozik a két alrend repülési (és ebből is fakadóan) gyűjtési sajátosságaiban, célszerű volt külön értékelni a Zygoptera és külön az Anisoptera alrend fajainak dominanciaviszonyait. Mindkét alrend első 9 fajának részarányát oszlopdiagram is szemlélteti. Az 1. sz. táblázat adataiból érzékelhető, hogy az anyag összetételében az első helyen a szinte minden víztestnél közönséges Ischnura elegáns pontica áll. A teljes anyagból való részesedése 20,62%, a Zygoptera alrendből pedig 32,24%. Jelentős dominanciát mutat (csaknem azonos arányban) a Coenagrion puellapuella (12,80%), valamint az Erythromma viridulum viridulum (12,32%). Ugyancsak közel azonos arányban részesedik még a Platycnemis pennipes pennipes (8,87%) és az Agrion splendens splendens (8,42%). 1. ábra: A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területén élő Zygoptera fauna összetétele az 1992-1997 között végzett vizsgálatok alapján