Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Tóth S.: A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területének szitakötő (Odonata) faunája. - - Data to the dragonfly fauna of the Duna-Dráva National Park, South Hungary (Odonata)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 135-150 Pécs, 1998 A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területének szitakötő (Odonata) faunája TÓTH Sándor TÓTH, Sándor: Data to the dragonfly fauna of the Duna-Dráva National Park, South Hungary (Odonata). Abstract. In the years 1992-1997 the author investigated the dragonfly fauna of the Duna-Dráva National Park. 11864 specimens of 55 species and their localities in the area are listed. The f aunistically interesting species are the following: Aeshna grandis L.,Aeshna viridis Eversm., Agrion vir go virgo L., Epitheca bimaculata bimaculata СЪаф., Gomphus flavipes flavipes СЬаф., Leucorrhinia caudalis СЬаф., Leucorrhinia pectoralis СЬаф. and Pyrrhosoma nymphula interposita Varga. Bevezetés A Dráva folyó melléke a legutóbbi időkig szinte tökéletes fehér folt volt a szitakötők szempontjából. A táj faunájának előzetes vizsgálata, a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park előkészítő munkálatainak részeként, 1992-ben indult be, majd 1993-ban vált rendszeresnek nevezhetővé. 1994-ben (anyagi okok miatt) csak minimális lehetőség volt terepmunkára. Azonban már ennyi idő alatt is egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Dráva-síkhoz tartozó tájegység egyike a szitakötők szempontjából legérdekesebb és egyben legértékesebb hazai területeinkek. Az idevágó tudnivalók rövid leírása megtalálható a kutatás első három évének eredményeit tartalmazó dolgozatban (TÓTH 1995). Szerencsés körülmény, hogy 1995-től három éven át sikerült biztosítani a kutatás folytatásának anyagi feltételeit. Ennek eredményeképpen ma már viszonylag jól ismerjük az időközben Duna-Dráva Nemzeti Parkká minősített terület szitakötő faunáját. A kutatásba való bekapcsolódás lehetőségéért, valamint a munka feltételeinek megteremtéséért e helyen is köszönet illeti a szervezőt, Dr. Uherkovich Ákos múzeumi osztályvezetőt (Pécs, Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya). Anyag és módszer A vizsgálat során alapvető cél volt, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt minél teljesebb képet kapjunk a terület szitakötő faunájáról. Ezért imágóknak a szokásos hálóval való elfogása és a jól felismerhető fajok megfigyelése mellett a munka lehetőség szerint kiterjedt a lárva és a lárvabőr (exuvium) gyűjtésre is. A fogott (megfigyelt) egyedek zöme azonban így is imágó. A biztonságosabb meghatározhatóság érdekében a lárvák egy részének több-kevesebb sikerrel történő jptthoni kinevelése is szinte folyamatos volt. A meglehetősen nagy, változatos biotópokat tartalmazó terület valamennyi vízterét természetesen nem sikerült megvizsgálni. Egyelőre az alábbi lelőhelyekről rendelkezünk adatokkal:
