Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Sár J.: Vizsgálatok a Dráva mente lemezcsápú bogár (Coleoptera: Lamellicornia) faunáján. - Studies on the Lamellicornia fauna (Coleoptera) on the Dráva Region, Hungary

90 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) 1. Árterek. A Dráva kiöntéses területei, partjaszegélye a lemezescsápú bogarak tekintetébe igen szegényes. Az áradások mértékét követni nem tudó fajok teljes hiánya jellemző. Az áradások populáció-szabályzó szerepet játszhatnak, aminek elsősorban ökológiai, de mezőgazdasági következményei is lehetnek (Melolonthidae). 2. Artéri ligeterdők, füzesek. Az ilyen típusú élőhelyeket a eredetihez közeli állapotukban Őrtilosnál, Vejti és Zaláta község környékén tanulmányoztuk. Az ártéri erdők fontos szerepet játszanak a lemezescsápú bogarak fejlődési szempontjából. A talajban fejlődő fajok esetében már kevésbé fontos befolyásoló tényező a Dráva vízszintingadozása illetve kiáradása. A fákban, korhadékban fejlődők számára az idősebb ligeterdők kifejezetten kedvezőek. Ezt a ligeterdőkből előkerült fajok viszonylagos magas száma is bizonyítja. 3. Rétek, kaszálók, legelők. Ezeket az élőhelyeket elsősorban Péterhida és Potony közelében vizsgáltuk. Mivel a legtöbb lemezescsápú bogár a ganéjtúró bogarak (Scarabaei­dae) családjából kerül ki, e két lelőhelyet vizsgáltuk a legaktívabban és itt észleltük a legnagyobb fajdiverzitást. Az előkerült fajok szinte kivétel nélkül trágyalakók, mind lárváik, mind az imágók ebből táplálkoznak. 4. Gyertyányos-tölgyesek. A kutatóprogram során a legintenzívebben vizsgált területek Potony (Lugi-erdő) és Gyékényes (Lankóci-erdő) környékén voltak. Mindkét területen jó megtartású, idős állományokat találtunk. E gyűjtőhelyekről viszonylag kevés lemezescsápú bogárfaj került elő, melyek zömében erdei fajok voltak. Természetvédelmi vonatkozások, továbblépés A Dráva menti többéves kutatóprogram során előkerült lemezescsápú bogarak faji összetétele változatos, fajszámát tekintve pedig gazdagnak mondható. Az egyes kijelölt területek szakszerű természetvédelmi kezelése, azok fenntartása biztosíthatja a jelenlegi kedvező viszonyokat a következők szerint. Ligeterdők és gyertyányos tölegyesek. Az erdei lemezescsápú bogárfajok többsége korhadt fában, gyökerekben fejlődik. A többéves fejlődési cikluson átmenő fajok létfeltétele a korhadó faanyag. Az ilyen életteret igénylő fajok esetében a kíméletes erdőgazdálkodás, a tarvágások elhagyása és az egyéb emberi beavatkozások visszaszorítása mellett tarthatók fenn és javíthatók a jelenlegi állapotok. A talajban fejlődő erdei Lamellicorniák esetében a talajvízszint változása (csökkenés vagy emelkedés) lehetnek veszélyeztető tényezők. Rétek, kaszálók, legelők. Ezeken az élőhelyeken a lemezescsápú bogarak szempontjából a következő természetvédelmi javaslatokat említhetjük meg. Elsősorban a mezőgazdasági kemikáliák alkalmazásának csökkentése, a talajvíz állandó szinten tartása és az aktív legeltetés. E tényezők mellett maradhat fenn a továbbiakban is a Dráva menü legelők gazdag Lamellicornia faunája. Az elkövetkező évek kutatásai során néhány speciális élettér vizsgálata mellett (emlős­és madárfészkek) bizonyosan még sok faj, közöttük ritkaságok előkerülését is várhatjuk a leendő nemzeti park területéről.

Next

/
Thumbnails
Contents