Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Tóth S. -: A Dráva mente szitakötő (Odonata) faunájának előzetes vizsgálata. - Preliminary report on the dragonfly (Odonata) fauna of the Dráva region, Hungary

Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozati 8 41-52 I Pécs, 1995 A Dráva mente szitakötő (Odonata) faunájának előzetes vizsgálata TÓTH Sándor TÓTH, Sándor: Preliminary report on the dragonfly (Odonata) fauna of the Dráva Region, Hungary. Abstract. During the years of 1992-1994 3676 specimens of 51 species were recorded by the author. All the localities in the area addended to the list of the species are listed. The interesting species from faunistic point of view are the following: Aeshna grandis L., Aeshna viridis Eversm., Agrion vir go vir go L., Epitheca bimaculata bimaculata Charp., Gomphus flavipes flavipes Charp., Leucorrhinia caudalis Charp. and Leucorrhinia pectoralis Charp. Bevezetés A Dráva mente szitakötő faunájának előzetes vizsgálata, a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park előkészítő munkálatainak részeként 1992-ben indult be, majd 1993-ban vált többékevésbé rendszeressé. Egyetlen gyűjtés történt még 1994-ben is Mattyi-tónál. A terület odonatológiai szempontból (valószínűleg elsősorban az államhatár közelsége miatt) korábban fehér folt volt a szitakötők gyűjtőhelyeit szemléltető térképeken. A magyarországi szitakötők faunisztikai és etológiai adatait összefoglaló dolgozat (STEINMANN 1962) Szilády Zoltán gyűjtése (1931. VI. 20.) alapján a Drávához legközelebb eső adatot Csurgó lelőhellyel tartalmazza (íschnura elegáns pontica). Ez a gyűjtőhely azonban már nem sorolható a tervezett nemzeti park területéhez. Valószínűleg ugyanez az adat szerepel a szitakötők magyarországi előfordulási adatait elemző tanulmányban (DÉVAI et al. 1976) is, mellette azonban az Erythromma najas najas térképén is megtalálhatjuk a csurgói jelet. A Dráva mentére (Barcs: Csikota, Vörös-part) is kiterjedő szitakötő gyűjtések a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzetben az 1975-től, megszakításokkal 1985-ig tartó időszakban (DÉVAI, KURUCZ 1978, DÉVAI, MISKOLCZI 1993) folytak. Gyűjtések történtek továbbá a Dráva-melléki síkság néhány pontján (DÉVAI, MISKOLCZI, megjelenés alatt), de ezek szintén nem terjednek ki a témánk keretébe tartozó területre. A tervezett nemzeti park területén beindult kutatás során beigazolódott, hogy a Drávamente hazánknak odonatológiai szempontból a legértékesebb tájegységei közé tartozik. Az első érdekes eredményként 1992. június 3-án Ábrahám Levente a Palinai-erdőben (Bélavár) megfogta a Leucorrhinia caudalis 1 hím példányát. Mint hamarosan kiderült, e ritka fajnak Bélavár és Őrtilos között számos kisebb-nagyobb egykori kavicsbánya-gödörben kialakult tavában jelentős populációja él. Később további érdekes fajok is bővítették a listát: Aeshna grandis, Aeshna viridis, Epitheca bimaculata bimaculata, Gomphus flavipes flavipes. A területen a szerzőn és Ábrahám Leventén kívül szitakötő gyűjtéseket végeztek 1993ban két alkalommal Ambrus András, Bánkúti Károly és Kovács Tibor is, az ott fogott anyaguk publikálása azonban még nem történt meg.