Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Uherkovich Á. - Ábrahám L.: A nagylepke (Lepidoptera: Macrolepidoptera) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén. - The faunistic results of the study of butterflies and larger moths (Lepidoptera: Macrolepidoptera) along the river Dráva (South Hungary)
156 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) GYL KOM POT SUD TÓT Brintesia circe F. - BKE DAR GYL POT SZU TÓT Aphantopus hyperanlhus L. - BEL BKR DAR DST Melamrgia galathea L. - BAD BEL DAR DST GYL GYL HIR КОМ POT TÓT HIR TÓT GYL Minois dryas Scop. - BKR DAR DSB TÓT Néhány megjegyzés A tervezett nemzeti park egészének területéről eddig még kevés anyaggal rendelkezünk. Ez alól csak az alaposabban kutatott Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet jelent kivételt, ahonnét a tíz éven át végzett kutatások több, mint 700 faj jelenlétét mutatták ki és a faunáról részletes elemzést is adtunk (UHERKOVICH 1978a, 1981a, 1983, 1985), korábban pedig Komlósd és Felsószentmárton környékén folytak rendszeresebb gyűjtések (UHERKOVICH 1975, 1978b). A létesítendő nemzeti park területén eddig végzett 3 éves gyűjtési periódus - figyelembe véve a terület nagyságát - még közel sem elegendő ahhoz, hogy akár faunisztikai, akár pedig ökológiai-állatföldrajzi következtetéseket vonjunk le. Legérdekesebb faunisztikai eredményként az Acantholeucania loreyi első magyarországi előfordulását kell megemlítenünk. Ennek a tőlünk délkeletre előforduló és ott időnként tömegesen tenyésző, vándorlásra hajlamos fajnak egyetlen példányát 1993. november 7-én fogtuk Vejti mellett, Dráva-parti fűzligetben. Mivel vándorfajról van szó, Dráva menti előfordulása csak véletlenszerű, s feltehetően nem tényleges tagja a faunának. A nagyon szórványos és ritka fajok közül néhány ismételten előkerült, bár többségüket nem gyűjtöttük a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet beható vizsgálata óta. így például a Polypogon gryphalis vagy a Leucodonta bicoloria azóta sem került elő, ellenben az ártereken, fűz-nyár ligetekben eléggé gyakorinak bizonyult például a Proserpinus proserpina, a Gastropacha populifolia, a Cerura erminea és a Mesosona oxalina is. A nappalilepke fauna a folyót szegélyező alacsony térszínen meglehetősen szegényes, de állatföldrajzi és természetvédelmi szempontból rendkívül figyelemre méltó az Apatura metis kisebb-nagyobb populációinak előfordulása, mivel ez a faj a Palearktikum nyugati részén csak hazánkban, Jugoszláviában (Szerbiában) és Horvátországban él. Emellett említésre méltó fajok inkább csak a viszonylag szárazabb homokterületeken fordulnak elő, innét került elő például a Zerynthia polyxena is. A korábbi eredményeket is figyelembe véve az 1994. év végéig összesen 756 nagylepkefaj előfordulása bizonyosodott be a teljes vizsgált területről. Védett nagylepkefajok a Dráva mentén A területen számos, törvényesen is védett lepkefaj fordul elő. Ezeket a következő táblázatban adjuk meg, a 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet 2. számú melléklete sorrendjében. (Tudományos és magyar név (ez utóbbi olykor nincs), családba sorolás és „eszmei" értékük, forintban megadva.).
