Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Uherkovich Á. - Ábrahám L.: A nagylepke (Lepidoptera: Macrolepidoptera) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén. - The faunistic results of the study of butterflies and larger moths (Lepidoptera: Macrolepidoptera) along the river Dráva (South Hungary)
140 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (199S) Az utóbbi 3 év vizsgálatai a Dráva mentén A Dráva, mint határfolyó, az elmúlt évtizedekben szinte megközelíthetetlen volt. Éppen ezért teljes magyarországi szakasza a kutatók számára is zárt területnek számított. így az elmúlt évtizedekben másutt jelentős eredményeket felmutató faunisztikai kutatások nem terjedhettek ki ide, tehát állatvilága gyakorlatilag feltáraltan maradt. 1989 óta a terület külön engedély nélkül is megközelíthető, így a komolyabb kutatómunka elvi lehetőségei azóta adottak. E lehetőséget kihasználva 1991-ben merült fel és 1992-ben indult meg számos résztvevővel, több állatcsoportra kiterjedően a Dráva közeli sáv (és maga a Dráva folyó) alaposabb kutatása. Ezekre a kutatásokra amiatt is igény mutatkozott - túl az egyes szakemberek érdeklődésén és az egyetemes magyar faunisztikai kutatásokon - mivel egy újabb nemzeti park, a Duna-Dráva Nemzeti Park tervei merültek fel és a védett terület határainak kijelölésében szerepet szántak a botanikai és zoológiai kutatásoknak is. E létesítendő nemzeti park faunája a többi tervezett hazai védett területhez képest is nagyon rosszul ismert, tehát kutatása fontos és sürgető feladattá vált. A fentiek természetszerűen a lepkefauna kutatására is érvényesek. A Dráva mente lepkészetileg legfontosabb élőhelyei a már jól ismert Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzeten túl (vö. UHERKOVICH 1978a, 1981a, 1983, 1985) a mentett hullámtér, a régi ártér kaszálórétjei (amelyekből egyre kevesebb van, egy részüket ezeknek is legeltetik), valamint a Dráva-síki ligeterdők. Ez utóbbiról is voltak már némi információnk egy régebbi vizsgálat révén (UHERKOVICH 1978b). Az Órtilostól Matty ig terjedő Dráva-szakasz nagyobb részén - elsősorban a hullámtéren, illetve ahol ilyen nincs, a folyót kísérő 1-2 kilométeres sávban - viszont még terepbejárás sem történt 1992 előtt. A Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság megbízásából 1992-ben megkezdtük a Dráva mente rendszeres lepidopterológiai vizsgálatát is, ennek a megbízásnak a keretében a munkát 1993-ban folytattuk. 1994-ben ugyanezt a munkát a Janus Pannonius Múzeum és a Somogy megyei Múzeum támogatta. Ez alatt a 3 év alatt számos ponton vizsgáltuk nappali gyűjtésekkel, éjjeli kvalitatív és kvantitatív mintavétellel és két helyen fénycsapdával a lepkeállományt. Jelen munka ezeket az eredményeket hivatott közölni. Terjedelmi okok miatt viszont részletes elemzésre nem vállalkozhatunk, a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet esetében ezt már korábban megtettük. Az újabban vizsgált területekkel kapcsolatban további, legalább két éves terepmunkát igényel a részletes faunisztikai, állatföldrajzi elemzés alapjául szolgáló anyagok illetve adatok begyűjtése. A gyűjtőhelyek és a legfontosabb eredmények A Dráva mentén húzódó ligeterdőket és ligeterdő-maradványokat korábban lepkészetileg egyáltalán nem ismertük. Az elmúlt években több ponton rendszeresen lámpáztunk ilyen élőhelyeken (Drávapalkonya, Vejti, Drávasztára, Tóttújfalu, Vízvár, Bélavár), egy helyen pedig két éven át fénycsapda működött, ennek első évi anyagából dolgoztuk fel a nagylepkéket. (A második évben a csapda ölő- és konzerváló anyaga etilénglikol volt, ezért a lepkéket nem lehetett feldolgozni belőle, csak a Trichopterák kerültek feldolgozásra - vö. NÓGRÁDI, UHERKOVICH 1995 - valamint egy-két további rovarcsoport.) Ugyancsak
