Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Nógrádi S. - Uherkovich Á.: A Dráva magyarországi szakaszának tegzes (Trichoptera) faunája. - The caddisfly (Trichoptera) fauna of the Hungarian reach of Dráva River
132 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) A Dráva felsőbb, ausztriai szakasza mentén egy helyről van nagyobb számú publikált adat egy fénycsapdából (KOFLER et al. 1989). Az onnét közölt 34 faj között számos olyan is van, amelyek nem tagjai a magyarországi faunának (ilyen például a domináns Allogamus auricollis, de emellett számos más faj sem fordul elő nálunk). A szubdomináns Rhyacophila dorsalis a Dráva alsóbb szakaszain már nagyon megritkul. Nagyobb folyók vizsgálati eredményei közül ki kell még emelnünk MALICKY (1978) Linz melletti fénycsapdázásának listáját. Ez jobban hasonlít a Dráva hazai szakaszának faunaösszetételéhez, sőt, a gyakoribb fajok is többé-kevésbé azonosak. Az pedig már szintén ismert, hogy a rendkívül erősen szennyezett Rajna Trichoptera állománya teljesen degradálódott, és egyetlen faj rendkívül magas - 99,9% feletti - dominanciája mellett csak 2-4 fajt gyűjtöttek ott (MALICKY 1980). Ez utóbbi a folyami tegzes-együttesek elszegényedésének szélső példája. Természetvédelmi vonatkozások A Dráva, mint Európa egyik legősibb állapotban maradt folyója mentén az a gazdag növény- és állatvilág maradt fenn, melyet a szabályozás a legtöbb helyen már tönkretett, elszegényített. Ez megmutatkozik a Trichoptera fauna összetételében is. Csaknem ilyen nagy diverzitású tegzes-együttes volt jellemző a szigetközi Dunára akkor, amikor az még eredeti medrében folyt. (Az elterelés következtében faunája teljesen tönkrement, mint azt az eddig még publikálatlan vizsgálati eredményeink is bizonyítják.) 67 faj egyetlen gyűjtőhelyről való előkerülése önmagában is elárulja a fauna sokszínűségét, ilyen gazdag fauna legfeljebb Nyugat-Magyarország egy-két pontján volt kimutatható, nagy folyóink mentén sehol. Magyarországon a törvényesen védett tegzes fajok száma 10 (NÓGRÁDI, UHERKOVICH 1994). Ezek nagyrészt kis, sérülékeny vizekben előforduló ritkaságok vagy reliktumok. Nagy folyókban küzülük csak a Ceraclea nigronervosa Retz. és a Platyphylaxfrauenfeldi Brau. él. A Platyphylax fauenfeldi Brau, (melynek a hatályos természetvédelmi törvény mellékelte szerint 50 000 Ft eszmei értéke van) a világon egyedül a Drávában fordul elő stabil populáció formájában. Ez a fajt ebben az évszázadban csak Magyarországról közölték, összesen 8 lelőhelyről. Ebből 6 helyen csak l-l példányát fogtuk (az esetek egy részében feltehetően messzebbről elkóborolt példányról volt szó), s valójában nem voltunk tisztában fejlődési helyével. A Dráva menti vizsgálatok bebizonyították, hogy a faj a Drávában él, ugyanis mind Szentborbáson, mind pedig Ortiloson számos példányát fogta az ott működő fénycsapda. Az oxigéndús, gyorsan folyó, meghatározott kémiai összetételű víz biztosíthatja életfeltételeit. Rendkívüli ritkaságából következik, hogy ökológiai igényei nagyon behatároltak. Éppen ezért a Dráva jelenlegi állapotában való megőrzése vagy megváltoztatása a faj fennmaradásának vagy a Földről való végleges kipusztulásának alternatíváját jelenti. Sem jelentősebb meder-módosítás, sem a jelenleginél nagyobb fokú szennyezés nem megengedhető; a legsúlyosabb változás pedig a közös magyar-horvát vagy akár a horvát szakaszon felépítendő vízierőmű lenne. Egy ilyen síkvidéki tározóban olyan mértékben romlana a vízminőség, hogy az a fajok tekintélyes hányadának a kipusztulását eredményezné, köztük is elsősorban ennek a rendkívül ritka fajnak a fennmaradását sodorná végveszélybe.
