Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Nógrádi S. - Uherkovich Á.: A Dráva magyarországi szakaszának tegzes (Trichoptera) faunája. - The caddisfly (Trichoptera) fauna of the Hungarian reach of Dráva River

Dunántúli Dolg. Terin. tud. Sorozat 8 117-137 Pécs, 1995 A Dráva magyarországi szakaszának tegzes (Trichoptera) faunája NÓGRÁDI Sára és UHERKOVICH Ákos NÓGRÁDI, Sára and UHERKOVICH, Á.: The caddisfly (Trichoptera) fauna of the Hungarian reach of Dráva river. Abstract. The Hungarian branches of Dráva river are irregulated in several parts. The results of the Trichoptera faunistic studies were published by three previous papers in the year 1978, 1985 and 1992. Considerable new investigations of the years 1992-1994 yielded further data from the same area. The number of species increased up to 95, while the number of examined adults were more than 110,000. The single permanent population of Platyphylax frauenfeldi Brau. (Limnephilidae) of the World is known from this region. Bevezető A Dráva hazánk nagy folyói között a legtermészetesebb futású. Különösen Barcs feletti szakasza csak alig szabályozott. Ilyen folyó Európa-szerte már szinte nem is található, s éppen ezért különleges és feltétlen védelmet érdemlő természeti képződmény. Mivel határfolyó, évtizedekig csaknem hozzáférhetetlen volt a tudományos kutatások számára. A nagyobb folyók tegzesfaunájának vizsgálatát a nyolcvanas évek második felében kezdtük meg. Néhány alsó szakaszi szórvány gyűjtés után ekkor kezdtük meg a Duna felső (szigetközi) szakaszának intenzívebb vizsgálatát. Az Andrikovics Sándor által gyűjtött tiszai anyagok révén e folyó hazai középső és alsó szakaszának tegzeseiről is sikerült némi információt nyernünk, majd 1993-ban megkeztük a Tisza felső szakaszának vizsgálatát. Ugyancsak erre az időre estek a Rába Vas-megyei szakasza mentén végzett gyűjtéseink. A nyolcvanas évek végétől folyamatosan vizsgáljuk a Körösök tegzes faunáját is. Ott néhány személyes gyűjtésen túl elsősorban a mezőtúri (peresi) fénycsapda, majd immár hét éve a sarkad-malomfoki csapda szolgáltat folyamatosan nagyobb mennyiségű anyagot. A tiszai és Körös menti eredményeinket részben már publikáltuk (UHERKOVICH, NÓGRÁDI 1990), további nem közölt adataink vannak onnét, valamint a Duna és a Rába mentéről. A Dráva vonzáskörzetében először - a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején - Újhelyi Sándor vizsgálta a tegzes faunát, mégpedig elsősorban a Barcsi Tájvédelmi Körzet területén (ÚJHELYI 1981a). A szerzők egyike ugyanitt 1982-ben inzenzív gyűjtőmunkába kezdett és ezáltal a tájvédelmi körzet faunája meglehetősen jól ismertté vált (NÓGRÁDI 1985). Ugyanitt később is folytak gyűjtések, amelyek eredménye többek között egy, Magyarország faunájára új faj volt (NÓGRÁDI 1992). Ugyanakkor további fajokkal gazdagodott a faunalista (mely adatokat csak részben közöltünk eddig). Maga a tájvédelmi körzet szoros kapcsolatban áll a Drávával, sőt, bizonyos, ott gyűjtött fajok fejlődési területe feltehetően a Dráva folyó volt (pl. Platyphylax frauenfeldi Brau.).