Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Eloszo Örömmel adhatunk hírt arról, hogy a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet természetvédelmi célú vizsgálatának első szakasza lezárult. Eredménye e tanulmánykötet, mely megpróbálja összegezni mindazon ismereteket, amelyeket 1989 és 1991 között szereztek a hidrobiológusok, botanikusok és zoológusok. Valaha "Somogyországot" összefüggő erdőrengeteg borította, ma már a természetes növénytakaró és az azt kísérő fauna kisebb-nagyobb erdőfoltokra szorult vissza. Ezek közül több védett. Somogyban található hazánk legerdősültebb területe a Zselic, de Belső-Somogy természetvédelmi értékekben talán még gazdagabb. Itt több láp védett: Baláta TT, Fehérvíziláp TT, Nagyberek (Barcsi-Borókás TK). 1991-ben a Boronka-melléki TK védetté nyilvánításával 7833 hektár kapott hivatalos jogszabályi védelmet (9/1991(IV.26) KTM rendelete) Belső-Somogy egy természeti értékekben gazdag részén. Hazánkban a természetvédelmi területek nagy részéről rendkívül kevés információnk van. Somogy megyében csupán a Barcsi-Borókás TK kutatottsága kielégítő, de az utóbbi években bekövetkezett természeti változások - az erőteljes kiszáradás - a védett terület állapotában is változást okozott. A Barcsi TK kutatásának eredménye négy tanulmánykötetben jelent meg "A Barcsi Borókás élővilága" címmel /Ed: Uherkovich A/. A többi somogyi tájvédelmi körzet flórájának és faunájának vizsgálata anyagi lehetőségek hiányában még várat magára. Ezen a nem éppen kedvező arányon javíthat most a "Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága" címen publikált tanulmánykötet. A tájvédelmi körzetben a vizsgálatokat a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, illetve annak jogelődje a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVÍZIG) kezdeményezte és anyagilag finanszírozta. A botanikai és zoológiai kutatásokat két intézmény végezte a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Somogy Megyei Múzeum. A JPTE Növénytani Tanszéke Prof. Borhidi Attila vezetésével a terület botanikai felmérését készítette el, az Állattani Tanszéke Dr. Majer József vezetésével a gerinces állatvilágot térképezte fel. A Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya - Ábrahám Levente által szervezve több külső munkatársának segítségével - tárta fel a gerinctelen állatvilágot, az ízeltlábúak törzsét. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt valamint a limitált anyagi költségek ellenére a kutatók óriási munkát végeztek, s tették azt minden személyes anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A kutatás célja az volt, hogy a tájvédelmi körzet területéről minél átfogóbb képet adjon az ott található élővilág taxonjairól, a társulási viszonyokról, a populációk nagyságáról, a természetvédelmi problémákról, és a megoldási lehetőségekről. Napjainkban a természetvédelmi célú tudományos feltárás iránt megnövekedett az igény, különösen azért mert országunknak a nemzetközi normáknak nemcsak gazdaságilag de természetvédelmileg is meg kell felelnie (pl. IUCN zóna beosztás). A tudományos kutatásban élénk polémia folyik a vizsgálatok metodológiájáról. Úgy gondolom, hogy a módszertani vita előbb-utóbb a természetvédelmi területeken végzett kutatások egységesítését eredményezi. A vizsgálati eredmények teljeskörű közreadásával 5